Rendkívüli felfedezés történt: olyan régi, elveszettnek vélt fényképek és térképek bukkantak fel, amelyek az 1910-es évek Magyarországának varázslatos világát idézik meg.

Csupán néhány napig volt megtekinthető a Magyar Tudományos Akadémia impozáns nagytermében az a kiállítás, amely Cholnoky Jenő (1870-1950) rég elveszettnek vélt hagyatékát tárta a közönség elé.

Cholnoky Jenő, a Kolozsvári Tudományegyetem neves földrajztudósa, 1919-ben kénytelen volt elhagyni az erdélyi várost, miközben több ezer, saját kezűleg készített fénykép és egyedülálló térképek gyűjteményét hagyta hátra. A magyar földrajztudomány szempontjából rendkívül értékes Cholnoky-hagyaték sorsa az 1950-es évektől kezdve rejtélyes módon ismeretlen maradt, és idővel a létezésének tudomása is feledésbe merült - tájékoztat az MTA friss híre.

A mostani kiállításon, az MTA közgyűlését követő héten a Babeș-Bolyai Tudományegyetem magyar földrajzi tanszéke mutatott be ízelítőt a 2001-ben újrafelfedezett hagyatékból.

Cholnoky Jenő 1870-ben látta meg a napvilágot Veszprémben. Családjában két neves testvér is található: öccse, Cholnoky Viktor, sikeres újságíró és író, míg bátyja, Cholnoky László, szintén az irodalom világában alkotott. 1905-ben a kolozsvári tudományegyetemhez került, ahol tanárként osztotta meg tudását és tapasztalatait a hallgatókkal.

A fotógyűjteményhez Cholnoky távozása után egyszer bizonyosan hozzányúltak: miután az egyetem irányítását a román hatóságok átvették, 1922-ben román fordítás került a magyar azonosító szövegek mellé. A második világháború körüli egyetemköltözések minden bizonnyal megkavarták a gyűjtemény egy részét, a helyzet azonban a kommunista hatalomátvétel után, az 1950-es években romlott igazán sokat.

A gyűjtemény sorsa cenzúra alá került: a Cholnoky által készített fényképek, térképek és atlaszok az ismeretlenség homályába merültek. Az osztrák és magyar topográfiai térképek, amelyek romániai területeket ábrázoltak, ugyan felhasználásra kerültek, de nem a könyvtár hivatalos anyagaként. Ezen kívül a könyvek és folyóiratok egy része beépült a kari könyvtár állományába. Közben azonban sok értékes anyag is eltűnhetett a gyűjteményből – áll a Magyar Tudományos Akadémia tájékoztatásában.

Cholnoky Jenő hagyatékának megőrzése nem tűnt el végleg, köszönhetően egy váratlan felfedezésnek, amely 2001 tavaszán történt. A Babeș-Bolyai Tudományegyetem egyik raktárának kiürítése során a Földrajz Kar oktatói évszázados üvegnegatívokat, síkfilmeket, valamint különféle atlaszokat és térképeket fedeztek fel dobozokban és mappákban. A több köbméternyi anyag gondos átvizsgálása során derült ki, hogy a felfedezett dokumentumok Cholnoky Jenő fotói mellett az általa összegyűjtött térképeket is tartalmazzák.

A Cholnoky Jenő Földrajzi Társaság felügyelete alatt zajlik a gyűjtemény digitalizálása, amely már a befejezéshez közelít. Ez a folyamat magába foglalja a fotók és térképek digitális rögzítését és közzétételét. A gyűjtemény gazdag anyaga ötezer térképből áll, melyek között általános és tematikus térképek, valamint különböző topográfiai szelvények találhatók. A legrégebbi darabok a 17. századból származnak, míg a legtöbb térkép az 1850 és 1919 közötti időszakra tehető. E térképek jelentős része Magyarországot és Romániát ábrázolja, de Cholnoky utazásainak külföldi helyszíneit is felfedezhetjük az anyagban.

A mintegy ötezer fotóból zömmel a korabeli Magyarország területén, különösen Erdélyben készültek Cholnoky Lajos keze által. Ezek a felvételek bepillantást engednek a kolozsvári egyetemi élet pezsgő világába, valamint a földrajztudós magyarországi kutatásainak és néprajzi érdeklődéseinek gazdagságába. Emellett a fotók jelentős hányada a tudós három legnagyobb utazásának emlékét őrzi, amelyek során Kínát, Skandináviát és az Egyesült Államokat járta be.