Az orbáni destrukció, gyűlöletkeltés és árokásás immár a múlt része, a végső visszaszámlálás elindult.
"Nincs mögöttem elfogultság, amikor azt állítom, hogy az életünk végéig megőrizzük emlékeink között ezt az egymillió lépést" - nyilatkozta Magyar Péter, a Tisza Párt elnöke Nagyváradon, a Szent László téren. Szombaton zárult le az "Egymillió lépés" elnevezésű országjárás, ahol Magyar Rost Andrea énekelt (A csitári hegyek alatt) és Nagy Ervin is szavalt (Ady Endre: Imádság háború után). Ezt követően Magyar Péter beszédet mondott a több száz fős közönség és a néhány tucatnyi ellentüntető előtt.
A beszélgetést így folytatta: "Aki igazán elkötelezett a béke iránt, annak el kell kezdenie az utat, meg kell tennie az első, majd a második, és végül a számtalan szükséges lépést a harmónia és az összefogás irányába. (...) Az, aki emberséges, őszinte és valóban békés jövőt álmodik a hazájának és népének, az nem háborús terveket sző, nem harcosokat toboroz, hanem nyitott szívvel néz a másik ember szemébe. Figyelmesen hallgatja meg azokat, akik más nézőpontokat képviselnek, és bátran megragadja a kinyújtott kezet."
Magyar kifejezte véleményét Orbán Viktor beszédéről, amelyet a tihanyi apátságban mondott. Szerinte a beszéd rengeteg fájdalmat, megrázkódtatást és szomorúságot kiváltó hatással bírt. "Mi szükség volt erre?" - tette fel a költői kérdést, megfogalmazva az aggodalmát, miszerint a magyarok érdeke vezette a miniszterelnököt, vagy csupán aljas politikai alku állt a háttérben. Hozzátette, hogy a lényeg szempontjából ez mindegy, hiszen a magyarság elárulásáról van szó.
Szerinte az elmúlt 11 nap után a világos, két világ áll egymással szemben: az egyikben ellenségeket gyártanak és harcosokat képeznek a "pénzsóvár kufárok", a másikban "a békés egymás mellett élés, a biztonságos mindennapok emberséges valósága" tölti ki az életet.
Azt mondta, a magyar nép szomjazza a békét, vágyik a nyugalomra, és reméli, hogy a politika végre egyszer hagyja, hogy mindenki élje a saját életét. "A nép olyan hazára vágyik, amelyik viszont szereti mindegyik állampolgárát, olyan hazára, ami nem bélyegez meg, ami nem taszít kirekesztettségbe". Szerinte a megosztás, az uszítás, a gyűlölködés romlásba vezet. "Leépíti az emberi kapcsolatokat, aláássa a nyitottságot, sötétségbe, reménytelenségbe és kiszolgáltatottságba taszít. A magyar nép nem ilyen hazában szeretne élni, ez ma már mindenki számára világos.
Egy rövid orvosi szünetet követően a román néphez intézett beszédében azzal a megnyugtató üzenettel zárta szavait, hogy örömmel tapasztalta, a választások során elutasították a gyűlöletet, és továbbra is elkötelezettek az európai értékek mellett. Kiemelte, mennyire fontos, hogy értékeljük a magyar közösséget, és ne az ellenségképet keressük, hanem inkább a lehetőségeket, amelyek bennük rejlenek. Hangsúlyozta, hogy a magyarokkal és Magyarországgal való jó viszony kialakítása kifizetődő, és kijelentette, hogy ezzel a hozzáállással megkezdődött a gyógyulás folyamata a két nép között.
