Meglepetés: a magyarok mobilhasználati szokásai igencsak meglepőek! | Startlap Vásárlás

A modern életvitelben a mobiltelefonok pihenőidő fogalma szinte eltűnt, hiszen készülékeink csupán annyira "pihennek", amíg mi magunk is álomra hajtjuk a fejünket - mutatott rá egy újonnan készült elemzés.
A mobiltelefonok pihenőideje ma már szinte ismeretlen fogalom, hiszen telefonjaink csak akkor "pihennek," amikor mi is ágyba bújunk – derült ki a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) által megrendelt kutatásból, amely a fiatalok digitális platformhasználati szokásait vizsgálta. A kutatás részleteit kedden osztotta meg az MTI. Az NMHH megbízásából készült tanulmány alapos áttekintést nyújt a magyar fiatalok és fiatal felnőttek okostelefon-használati szokásairól, beleértve a képernyőidő értékelésének pontosságát, valamint a telefonhasználat és a mentális egészség közötti kapcsolatokat is.
Az NMHH kommunikációs igazgatósága által közzétett kutatás rámutat, hogy a telefonhasználat időbeli mintázatai hűen tükrözik a mindennapi életünk ritmusát. Ugyanakkor érdekes eltérések figyelhetők meg a fiatal felnőttek telefonhasználati szokásaiban, ahol nemek és életkor szerint is különbségeket tapasztalhatunk.
A nők általában korábban veszik a kezükbe a telefonjukat (átlagosan reggel 7-kor), míg a férfiak 15 perccel később kapcsolódnak be a digitális világba, késő este viszont a férfiak használják tovább a telefonjukat; a telefonhasználat reggeli csúcsideje 6 és 8 óra közé, az esti pedig 22 és 24 óra közé tehető - írták.
A vizsgálat eredményei alapján a 16-36 évesek telefonhasználati szokásaira vonatkozóan figyelemre méltó trendek bontakoznak ki. Általánosságban elmondható, hogy ez a generáció reggelente elsőként a Facebook és a Messenger alkalmazásait nyitja meg. A fiatalabb felhasználók, akik a gyors és látványos tartalmakat részesítik előnyben, kíváncsian böngészik az Instagramot és a TikTokot, hogy felfedezzék, mi történt az éjszaka során. Ezzel szemben az idősebbek inkább a napot információkereséssel vagy üzenetváltással kezdik, ami tükrözi eltérő prioritásaikat és igényeiket a reggeli órákban.
Ez a különbség a digitális szokások leképezésén túl a napi rutinok és prioritások változását is tükrözi - tették hozzá.
Érdekes megfigyelés, hogy a felhasználók gyakran hajlamosak túlértékelni a képernyő előtt töltött idejüket. A vizsgálat során, amikor egy alkalmazást telepítettek a résztvevők készülékére, kiderült, hogy a valós telefonhasználat – amely mintegy két órával kevesebb volt – jelentősen eltért az önbevallás alapján megadott időtől.
A kutatás rávilágít arra, hogy a telefonhasználat és a mentális egészség között szoros összefüggések találhatók. Például azok, akik hajlamosabbak a szorongásra vagy a depresszióra, gyakran a közösségi médiát használják önmaguk reprezentálására, identitásuk megerősítésére, vagy éppen a valóság elől való menekülésre, míg a kedvezőbb érzelmi állapotban lévők ritkábban fordulnak a közösségi platformokhoz unaloműzés vagy menekülés céljából. Különbség van tehát abban, hogy a mentálisan stabilabb egyének hogyan viszonyulnak a digitális világhoz és annak hatásaihoz.
A fiatalabbak, amikor lehangoltabbak, a TikTokot, míg az idősebbek inkább a Facebookot és a YouTube-ot pörgetik, általánosságban elmondható, hogy akik rosszabbul vannak, akár kétszer annyi időt is eltöltenek a passzív szórakozást nyújtó felületeken, mint a kiegyensúlyozottabb kortársaik - közölték.
A napi képernyőidő alakulása ugyanakkor szoros összefüggést mutat a lakóhellyel és a közlekedéssel eltöltött idővel is - derült ki a többváltozós statisztikai elemzésből.
A különböző platformok és alkalmazások igénybevételét nagymértékben alakítja az életkor, a napi szokások, a lakóhely jellemzői és az aktuális mentális állapotunk. Ezért a telefonhasználatunk nem csupán technikai kérdés, hanem egy összetett társadalmi és pszichológiai folyamat, amely mélyen gyökerezik életünk különböző aspektusaiban.
A teljes tanulmány elérhető a https://onlineplatformok.hu/cikk/a-telefonhasznalat-mikro-mintazatai-a-fiatalok-es-felnottek-koreben linken, míg a https://www.youtube.com/watch?v=kb_8VPugRF8 címen látható videóban Németh Gábor Sándor, az NMHH online platformok főosztályának jogi szakértője beszél a témáról - áll a közleményben.