Manapság már nem csupán a Földünket terheljük meg szeméttel, hanem a világűr mélységeit is – a Mars felszíne már több mint 7 tonna űrszeméttel van teleszórva (FOTÓK).

Az alacsony Föld körüli pályán felhalmozódó űrszemét fokozódó fenyegetést jelent a meglévő műholdak és űrmissziók számára. A kutatók arra figyelmeztetnek, hogy az új hulladék keletkezésének megakadályozása már nem elegendő lépés - elengedhetetlenné vált a Föld körüli pályán keringő törmelék eltakarítása is.

Régi műholdak és rakéták ezrei hullanak ki a pályájukról, és ezzel egyre nagyobb katasztrófaveszélyt jelentenek. Az Európai Űrügynökség (ESA) figyelmeztetése szerint a törmelékek egyre gyakrabban térnek vissza a Föld légkörébe, és nem mindegyikük semmisül meg az atmoszférában. Naponta átlagosan több mint háromszor csapódnak be a műholdak vagy rakétadarabok változatlan formában. Korábban az esély, hogy ezek az objektumok emberre vagy épületre zuhanjanak, elhanyagolható volt, hiszen a Föld felszínének 70%-át víz borítja. Azonban a növekvő számú űrszemét miatt a katasztrófák kockázata folyamatosan nő.

Az űrügynökségek kutatói arra figyelmeztetnek, hogy az új törmelékek keletkezésének egyszerű megakadályozása már nem elégséges - az egyetlen járható út a meglévő űrszemét eltakarítása az alacsony Föld körüli pályáról. A szakértők szerint a probléma fő oka a működésképtelen műholdak és korábbi küldetésekből származó rakétadarabok feldarabolódása, amelyek hosszú ideig keringenek az űrben. Tavaly például legalább 3 ezer új darabot észleltek. A jelentés szerint jelenleg körülbelül 1,2 millió egycentiméternél nagyobb objektum található az űrben. Ezek bármelyike súlyos károkat okozhat aktív műholdakban, emberes űrhajókban vagy akár a Nemzetközi Űrállomásban - írja a Topky.

Jelenleg több mint 50 ezer, tíz centiméternél nagyobb méretű objektum kering az űrben, ami komoly aggodalmat kelt. A nyomkövető rendszerek körülbelül 40 ezer ilyen tárgyat monitoroznak, ezek közül 11 ezer aktív hasznos teher, mint például műholdak és teleszkópok. Szakértők hosszú ideje azon fáradoznak, hogy enyhítsék ezt a problémát, és megelőzzék a Kessler-szindróma kialakulását. Ez a jelenség akkor következik be, amikor az újonnan keletkező űrszemét gyorsabban gyarapodik, mint ahogy a régiek természetes módon visszatérnek a Föld légkörébe. Ha a helyzet így folytatódik, a pályák idővel egyre inkább használhatatlanná válnak, és a törmelékek ütközései láncreakciót indíthatnak el, ami súlyos veszélyt jelent az űrmissziókra.

Az ESA legfrissebb jelentése aggasztó adatokat tárt fel: "A valaha felbocsátott körülbelül 20 ezer műhold közül mintegy 70 százalék még mindig a világűrben kering. Ezek a műholdak együtt mozognak a több százmillió, ütközések, robbanások és szándékos megsemmisítések révén keletkezett törmelékkel."

Ez a figyelmeztetés akkor érkezett, amikor a kutatók felfedezték, hogy a Mars felszíne már több mint hét tonnányi űrszeméttel van elborítva - számolt be róla a USA Today. Ezek a hulladékok elhagyott eszközök, összetört űrhajók és már nem működő berendezések, amelyek teljesítették küldetésüket. Ez a törmelék nem csupán a földönkívüli élet kutatásának útjában áll, hanem néha az emberi eredetű hulladékot tévesen földönkívüli technológiának nézik a Földre visszaküldött felvételeken.

A tudósok szerint ez hatással lehet például a Perseverance marsjáró által gyűjtött mintákra is, amely már csaknem négy éve vizsgálja a bolygó felszínét, hogy nyomokat találjon a marsi életre, és fontos adatokat gyűjt a jövőbeni emberes küldetésekhez. Cagri Kilic, a Nyugat-Virginiai Egyetem robotikakutatója elmondta, hogy jelenleg kilenc működésképtelen űrhajó található a Mars felszínén - köztük a Viking 1, amely 1976-ban hajtotta végre az első sikeres marsi landolást, és hat éven keresztül küldött adatokat és képeket, mielőtt végleg elnémult.