Miért veszítenek népszerűségükből a támogatott hitelek? Van valami új fejlemény a horizonton?

A támogatott hitelek népszerűsége még mindig megmaradt, ám egyre kevesebb ember él ezekkel a lehetőségekkel. A háttérben számos tényező húzódik meg: a gazdasági környezet átalakulása, a demográfiai változások és a technológiai fejlődés mind hozzájárulnak ehhez a jelenséghez. Milyen okok állnak a csökkenő érdeklődés mögött, és mit hozhat a jövő a támogatási rendszerek terén? Érdemes alaposan megvizsgálni ezeket a kérdéseket, hogy megértsük, milyen irányba haladunk a pénzügyi támogatások világában.

2025 első negyedévének lakáshitelpiaci statisztikái alapján világos a trend: a támogatott konstrukciók aránya visszaszorulóban van. A Magyar Nemzeti Bank adatai szerint a lakossági lakáshitelek közül mindössze 20,1 százalék volt támogatott konstrukció, szemben az előző év azonos időszakában mért 25,9 százalékkal. Ez 5,8 százalékpontos visszaesés, amely különösen szembetűnő annak fényében, hogy időközben elindult a munkáshitel is.

Vagyis még a kamatmentes, akár 4 milliós hitel megjelenésével együtt is csökkent az államilag támogatott kölcsönök súlya az év első harmadában megkötött lakossági hitelszerződéseken belül.

A magyar hitelpiacon egy csendes, de annál is lényegesebb átalakulás zajlik, amely a támogatott kölcsönök folyamatos háttérbe szorulását jelzi. Ez a tendencia nemcsak a háztartások körében, hanem a vállalati szektorban is érzékelhető, és úgy tűnik, hogy egy mélyebb strukturális változás részét képezi. Ez a folyamat nem csupán a hazai gazdaságpolitika irányának átalakulását tükrözi, hanem a pénzügyi rendszer működésének alapvető változásaira is rávilágít.

A Babaváró hitel 2019-es bevezetése óta több százezer család élt a lehetőséggel. A konstrukció rendkívüli népszerűségnek örvendett, azonban az utóbbi években lassacskán, de folyamatosan csökkenni kezdett az érdeklődés. Legfőképp 2024-től a szigorúbb feltételek miatt csökkent a támogatott hitel népszerűsége.

Az MNB adatai szerint 2025 első két hónapjában mindössze 33,6 milliárd forint babaváró hitelt helyeztek ki, ami 16 százalékos visszaesést jelent az előző évi szinthez képest. Az okok között természetesen az is fellelhető, hogy sokan már kihasználták a programot, ugyanakkor nem mehetünk el amellett, hogy a konstrukció továbbra is a lehető legkedvezőbb szabad felhasználású hitel. Hiszen ha a család gyermeket vállal, akkor kamatmentes kölcsönt tesz lehetővé, több gyermek esetén pedig további kivételes kedvezmények érhetők el.

Ráadásul a szabad felhasználású Babaváró hitel remekül kombinálható például a CSOK Plusszal, vagy a Munkáshitellel. Illetve akár 100%-ban önerő is lehet egy lakáshitelhez, kiegészíthető vele a vételár, vagyis a családoknak lakhatási, otthonteremtési, és más lakáscélok megvalósításában is jelentős segítséget biztosíthat.

A CSOK Plusz 2024-ben váltotta fel a korábbi CSOK rendszert, magasabb hitelösszeggel (max. 50 millió Ft), fix 3 százalékos kamattal és gyermekvállaláshoz kötött tartozáselengedéssel. A program azonban nem hozta meg a várt fellendülést. Az egyik fő probléma, hogy az igénylők többsége csak egy gyermeket vállal, miközben a legnagyobb előnyök (tartozáselengedés) a második és harmadik gyermek után járnak. Emellett a feltételek szigorúak, és vissza nem térítendő támogatás nem társul a programhoz.

Ezért a korábbi, már meglévő gyermekek után igényelhető támogatás mostantól egy gyermekvállaláshoz kapcsolódó kedvezményes hitellé alakult. Ennek következtében a banki bírálati folyamat és egyéb feltételek jelentősen bonyolíthatták a családok helyzetét, és drasztikusan csökkentették a jogosultak számát.

Ha még nem használtad ki a támogatott lehetőségeket, érdemes alaposan megfontolnod a dolgot. A bankok között azonban jelentős eltérések tapasztalhatók: míg egyes intézmények szigorú bírálati folyamatokat alkalmaznak, másutt sokkal zökkenőmentesebben haladhat a kérelmed. A Bankmonitor kalkulátorai segítenek eligibilitásod és az egyes ajánlatok közötti különbségek megértésében.

Fontos, hogy alaposan tájékozódjunk a támogatási lehetőségekről, és szakértői tanácsot kérjünk az igénylés folyamatában. Ne felejtsük el, hogy ugyanaz a támogatás különböző bankoknál eltérő feltételekkel érhető el.

2025 első negyedévében a piaci alapú lakáshitelek átlagos kamata 6,5 százalékra rúgott, ami az utóbbi időszakot a kamatok mérsékelt csökkenésének időszakaként jellemez. Érdemes megjegyezni, hogy bankoktól független, pénzügyi tanácsadó cégek révén akár ennél kedvezőbb ajánlatokat is találhatunk, hiszen 6% alatti kamatok is elérhetőek lehetnek. Az egyedi kamat mértéke azonban gyakran a jövedelmi szinttől és a megfelelő ingatlanfedezettől függ, így a potenciális hitelfelvevők számára érdemes alaposan körülnézniük a lehetőségek között.

Mindemellett a piaci hitelek népszerűsége az ügyintézés, az elvárások és teljesítendő feltételek tekintetében is kiemelhető. Aki például:

A további előnyökről nem is beszélve: az automatizált, gyors, digitális hitelfelvételi folyamatok támogató hatása különösen a személyi kölcsönök területén látszik. A személyi hitelek több mint 40 százalékát már online folyósítják, ami jelentős versenyelőnyt jelent a bürokratikusabb támogatott hitelek ellenében.

A digitális hitelfelvételi folyamatok automatizálása komoly költségmegtakarítást hoz a bankok számára. Különösen a személyi kölcsönök terén tapasztalható ez a tendencia, ahol a kibocsátás éves szinten 51%-kal emelkedett, nagyrészt az automatizált rendszerek bevezetésének eredményeként.

A támogatott hitelek fokozatos eltűnése egy új korszak kezdetét jelzi a magyar hitelpiacon. Míg korábban az állami támogatások kulcsszerepet játszottak a lakásvásárlásban és a vállalatok finanszírozásában, mostanra a piaci mechanizmusok kerültek a középpontba. Ez a változás hosszú távon egy hatékonyabb pénzügyi rendszert eredményezhet, de rövid távon társadalmi feszültségeket szülhet, különösen a hátrányosabb helyzetű csoportok számára.

A támogatott hitelek csökkenése elsősorban a kevésbé jómódú csoportokat sújtja, akik számára a támogatás nélküli lakásvásárlás jelentős kihívást jelent. A helyzet ellentmondása abban rejlik, hogy a legújabb, jelenleg elérhető támogatási lehetőségek, mint például a CSOK Plusz, inkább azoknak kínálnak megoldást, akik nem a szerény jövedelműek közé tartoznak.

A lakhatási támogatás sajnos csak egy szűk kör számára hozzáférhető, pedig a havi 150 ezer forint nem csupán az albérletben élők helyzetén segíthetne, hanem azoknak is komoly könnyebbséget nyújtana, akik jelenleg lakáscélú jelzáloghitelt törlesztenek. Korábbi írásunkban alaposan feltártuk, miért marad ez a támogatási forma annyira elhanyagolt, holott sokan örömmel igénybe vennék azt.

A folyamat látszólag megállíthatatlan, és a jövőben valószínűleg tovább fog erősödni. Ugyanakkor nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt sem, hogy a jelenlegi támogatási rendszer súlyos terhet ró az amúgy sem fényes állami költségvetésre.

A bankok digitalizációs erőfeszítései, a költségvetési megszorítások, valamint az EU által előírt szabályozások mind arra utalnak, hogy a pénzügyi szektor folyamatosan modernizálódik. A lényeg azonban az, hogy a kormányzat milyen tempóban és milyen társadalmi kompenzációk révén valósítja meg ezt az átmenetet. A közelgő választások miatt azonban valószínű, hogy jelentős változásokra nem számíthatunk a közeljövőben.