Európában egyre erősödik a vélemény, miszerint az amerikai védelem már nem nyújt elegendő garanciát a kontinens biztonságára. Ennek következtében a kontinens országai saját nukleáris elrettentő képesség kialakításán kezdtek el gondolkodni.

Az európai politikai vezetők nyíltan kifejtik álláspontjukat arról, hogyan tervezik kezelni a nukleáris támadásokkal kapcsolatos fenyegetéseket amerikai támogatás hiányában. A Politico elemzése szerint ez egy figyelemre méltó jelzés a transzatlanti szövetség válságának mélységéről, amely Donald Trump elnöksége óta folyamatosan súlyosbodik.

Friedrich Merz, aki a felmérések szerint a német kancellári pozíció egyik legesélyesebb várományosa, azt mondta, hogy Németországnak és az európai kontinensnek az Egyesült Államokon túl Nagy-Britanniára és Franciaországra kell számítania a nukleáris védelem terén. Trump alatt Amerikára már nem lehet számítani - mondta Merz a Politico.

A német politikus kijelentése egy jelentős stratégiai fordulatot jelez Németország részéről, amely eddig határozottan ellenállt a francia javaslatoknak a szorosabb európai katonai együttműködésről, különösen a nukleáris védelem terén. A Merz által vezetett kereszténydemokraták hagyományosan az Egyesült Államokkal való szoros kapcsolatok megőrzéséért küzdöttek, szemben a Párizsból érkező, az EU-n belüli nagyobb "stratégiai autonómia" iránti törekvésekkel.

A Németországban tapasztalható szemléletváltás újabb bizonyítéka lehet annak, hogy Trump egy hónappal ezelőtti Fehér Házbeli visszatérése megingatta az Amerikával fenntartott kapcsolatokat, amelyek 1945 óta kulcsszerepet játszanak Európa biztonságának megőrzésében.

Pénteken az amerikai elnök és csapata továbbra is eltökélten ragaszkodott az Európával, különösen Németországgal és az ukrán vezető, Volodimir Zelenszkijjel szembeni éles kritikai hangnemhez, mal a közelmúltban érkező támadások ellenére sem mutattak hajlandóságot a visszakozásra.

Keir Starmer brit miniszterelnök és Emmanuel Macron francia elnök a következő héten Washingtonba látogatnak, hogy megkíséreljék meggyőzni Trumpot arról, hogy ne szegje meg az Egyesült Államok Oroszországgal szembeni álláspontját, és ne vonja vissza az Európával és Ukrajnával kapcsolatos amerikai elkötelezettségeit.

Pénteken Merz kijelentette, hogy Németországnak új irányokat kell keresnie védelmi partnerségei kialakításában.

Fel kell készülnünk arra a lehetőségre, hogy Donald Trump már nem fogja feltétel nélkül fenntartani a NATO kölcsönös védelmi kötelezettségvállalását. [...] Ezért véleményem szerint kulcsfontosságú, hogy az európaiak a lehető legnagyobb erőfeszítéseket tegyék annak érdekében, hogy legalább az európai kontinens védelmére képesek legyünk egyedül is

„A ZDF német televíziónak adott interjújában Merz kijelentette.”

Németország, Olaszország, Hollandia és Belgium mellett azon európai országok közé tartozik, amelyek a NATO nukleáris megosztási politikája keretében amerikai atomfegyvereket tartanak. Franciaország 2007-ben egyszer már felajánlotta Németországnak, hogy megosztja nukleáris arzenálját, de Nicolas Sarkozy elnök kemény nemet kapott Angela Merkel kancellártól.

Emmanuel Macron már 2020-ban kísérletet tett arra, hogy népszerűsítse egy "európaizált" francia nukleáris elrettentés koncepcióját. Egy francia tisztviselő véleménye szerint Merz megnyilvánulásai a nyitottság szellemét tükrözik.

Jean-Louis Thiériot, Franciaország egykori védelmi miniszterhelyettese hangsúlyozta, hogy Merz megnyilvánulásai arra utalnak, hogy Németország komolyan fontolóra veszi az Egyesült Államoktól való eltávolodás kockázatát, ami az amerikai nukleáris védőernyő megszűnését is jelentheti. Thiériot szerint ez a megközelítés jelentős változást tükröz a korábbi nézetekhez képest, amelyek a francia nukleáris arzenál elmaradását hangsúlyozták az Egyesült Államokéval és Oroszországéval szemben.

Ez jól tükrözi a szövetségen belüli helyzet súlyosságát, valamint azt, hogy mennyire komolyan veszik a francia és brit elrettentési intézkedéseket.

- tette hozzá.

Egyes helyeken kétségeket fogalmaztak meg a francia közvélemény potenciális támogatásával kapcsolatban, amikor arról van szó, hogy az ország nukleáris kötelezettségeit Németországra kiterjesszék, ahogyan Merz azt javasolta. Ugyanakkor néhány elemző szerint még mindig van esély arra, hogy az Egyesült Királysággal folytatott tárgyalások révén új lehetőségek nyíljanak meg.

Merz megjegyzései felbátorították a brit kormányzó Munkáspárt politikusait, akik azt szeretnék, ha Starmer tovább menne az európai szövetségesek támogatásában. Tan Dhesi, Starmer pártjának egyik vezető törvényhozója üdvözölte a vitát arról, hogy Nagy-Britannia hogyan járulhat hozzá az erősebb európai védelemhez, beleértve a nukleáris elrettentést is. Nagy-Britannia meglévő NATO-kötelezettségeinek részeként az Egyesült Királyság már most is nukleáris védelmet biztosít a NATO-tag európai szövetségeseknek, köztük Németországnak.

A brit kormány azonnal nem reagált Merz megjegyzéseire, azonban egy új európai nukleáris védelmi rendszer létrehozásának lehetősége - amely várhatóan akkor merülne fel, ha az Egyesült Államok kilépne a NATO-ból - rendkívül érzékeny kérdés az Egyesült Királyság számára. A brit nukleáris rakétaprogram szoros kapcsolatban áll az amerikai programmal, így ez a téma különös jelentőséggel bír.

"Nyilvánvaló, hogy Berlinben most különösen nagy az aggodalom" - mondta Lukas Kulesa, a londoni Royal United Services Institute védelmi agytröszt nukleáris politikáért felelős igazgatója. "Egyelőre még mindig nincsenek határozott jeleink arra, hogy az Egyesült Államok újragondolná a NATO-n keresztül a többi szövetségesnek, köztük Németországnak nyújtott kiterjesztett nukleáris elrettentés szerepét. Tehát bizonyos értelemben inkább egy lehetséges opcióra való felkészülésről van szó".

Kulesa véleménye szerint az egyik kulcsfontosságú kérdés az, hogy egy esetleges új, Európára irányuló elrettentő eszközt a NATO keretein belül fejlesztenének-e tovább. "Ezen a ponton úgy vélem, hogy fontos lenne mélyrehatóbb diskurzust folytatni arról, miként lehetne a brit és francia vezetésű nukleáris elrettentést megbízhatóvá tenni."