Ez nem volt Trump eredeti szándéka: ismét megkezdődtek a jelentős amerikai leépítések.

A Starbucks, a Target és az Amazon csupán a jéghegy csúcsa: az amerikai munkaerőpiac gyorsan egy új, határozottabb leépítési periódus felé halad, eltávolodva a "kevés felvétel, kevés elbocsátás" időszakától. A kormányzati statisztikák érkezése késlekedik, miközben a vállalatok egyre inkább magabiztosan búcsúznak alkalmazottaiktól – ennek hátterében részben az AI technológiák térnyerése, másrészt a fokozódó költségnyomás áll. A közgazdászok egyre sürgetőbben teszik fel a kérdést: vajon csupán rutin jellegű költségcsökkentésről van szó, vagy a gazdasági lassulás első komoly jeleit tapasztaljuk?

Amikor a Starbucks Corp. szeptemberben 900 vállalati alkalmazottat bocsátott el, a közgazdászok alig reagáltak. Végül is a kávézólánc már februárban is leépítést hajtott végre, az új vezetés részeként, amely igyekszik visszaterelni a frappuccinóiról híres céget a helyes útra. Októberben a Target Corp. 1 800 pozíciót szüntetett meg, hogy a megrogyott kiskereskedelmi lánc gyorsabban tudjon működni. Minden vállalati leépítéshez volt magyarázat: az Amazon.com 14 000 vállalati állás megszűnését azzal indokolta, hogy a mesterséges intelligencia átalakítja a munkafolyamatokat; a Paramount (1 000 fő) egy összeolvadási folyamatot zárt le; a Molson Coors (400 fő) pedig egyszerűen nem tud elég sört eladni a szénhidrátra érzékeny fogyasztóknak.

Ha külön-külön nézzük ezeket az eseteket, úgy tűnhet, mintha csupán egy-egy alkalomra szóló racionális magyarázatok lennének. Viszont ha összegyűjtjük őket, teljesen más perspektívát kapunk:

egyes közgazdászok attól tartanak, hogy az elmúlt hónapok leépítési hulláma kevésbé véletlenszerű, és inkább figyelmeztető jel lehet.

"Dan North, az Allianz Trade Americas vezető közgazdásza megjegyzi: 'Egy sor jól integrált nagyvállalat jelentős létszámcsökkentést hajt végre.' Ezzel kapcsolatban felvetődik a kérdés, vajon ezek a lépések valóban véletlenszerűen történnek-e."

Az amerikai munkaerőpiac helyzete mostanában különösen nehezen átláthatóvá vált, miután számos alapvető állami adatforrás, így például a Munkaügyi Statisztikai Hivatal működése is megszakadt a kormányzati leállás következtében. Már a leállást megelőzően is tapasztalhattunk adathiányokat, amelyeket Donald Trump elnöksége alatt több szövetségi statisztikai ügynökség leépítése idézett elő. E hiányosságokat részben magánszektorhoz tartozó adatszolgáltatók próbálják pótolni, de így is sok kérdés marad nyitva a munkaerőpiac aktuális állapotát illetően.

A Challenger, Gray & Christmas állásközvetítő cég adatai szerint szeptember végéig majdnem 950 000 leépítés történt az Egyesült Államokban,

A legmagasabb értéket tekintve, amelyet az év elejétől számítunk 2020 óta, a jelenlegi számok különösen figyelemre méltóak, és ebben még a legutóbbi, októberi hullám adatai sincsenek benne. Ha nem vesszük figyelembe 2020-at, amely a pandémia első éve volt, akkor már most túllépte ez a mutató a 2009 óta eltelt időszak teljes leépítési adatait. North megjegyzése szerint ez "nem túl biztató".

A kormányzati szektor eddig a legnagyobb mértékben szenvedett el elbocsátásokat, körülbelül 300 000 bejelentett munkahely megszüntetésével. Emellett a technológiai ipar és a kiskereskedelem is jelentős nehézségekkel küzdött. Különösen figyelemre méltó a Southwest Airlines idei leépítése, amely történelmi jelentőségű: ez az első alkalom, hogy a társaság ilyen mértékű létszámcsökkentéshez folyamodott a fennállása során.

Az elmúlt időszakot a szakértők "alacsony felvétel, alacsony elbocsátás" gazdaságának nevezték: a cégek lassan töltötték be az üres állásokat, sokszor hitegették a jelölteket, de igyekeztek nem kirúgni embereket, sőt inkább munkaerőt halmoztak fel a járvány utáni munkaerőhiánytól tartva.

Mostanra viszont - mondja Veronica Clark, a Citigroup közgazdásza - "rengeteg elérhető munkavállaló van, így a cégek már nem érzik szükségét a munkaerő visszatartásának". North ennél egyszerűbben fogalmaz: "Kiléptünk az alacsony felvétel-alacsony elbocsátás korszakából. Most kirúgunk."

A jelenlegi trendek hátterében részben az AI és az automatizáció rohamos fejlődése húzódik meg. Egy friss kutatás alapján a vezetők több mint 60%-a úgy véli, hogy az mesterséges intelligencia egyre inkább átveszi a belépő szintű munkavállalók feladatait. Ezen kívül sok cég ahelyett, hogy a megnövekedett importvámok terheit a fogyasztókra hárította volna, inkább a munkaerő leépítésével igyekezett megőrizni profitját.

A Federal Reserve elnöke, Jerome Powell szerint a munkaerőpiac "nagyon fokozatosan hűl", de egyelőre ez nem ad okot pánikra. Ugyanakkor a piac éberen figyel: egyre több szakértő keres jeleket, hogy a helyzet romolhat-e. Clark szerint akkor lenne igazán aggasztó a helyzet, ha az első munkanélküli kérelmek tartósan 260 000 fölé emelkednének (az elmúlt egy évben többnyire 220-240 000 között mozogtak). Cory Stahle, az Indeed vezető közgazdásza pedig azt figyeli, hogy a leépítések a technológián kívüli szektorokra - logisztika, kiskereskedelem - is átterjednek-e, mert "ott kezd igazán komollyá válni a helyzet".

A jelenlegi gazdasági bizonytalanságok miatt a vállalatok egyre inkább ideiglenes munkaerőre támaszkodnak. Az American Staffing Association adatai szerint az elmúlt két hónapban jelentős növekedés figyelhető meg az ideiglenes állások iránti keresletben, miután három évnyi csökkenés következett be. Ez a jelenség részben a szezonális tényezőknek, például az ünnepi időszaknak köszönhető, ugyanakkor arra is utal, hogy a cégek a jövőben inkább a rugalmas foglalkoztatási formákat részesítik előnyben.

Eközben az érintettek nehéz helyzettel néznek szembe. John Stigler, a chicagói környék AV-technikus, egy októberi tízórás műszak végén értesült arról, hogy vége a munkájának: "Nincs több feladat" - jelentette ki főnöke. 65 évesen közel jár a nyugdíjhoz, ezért szerencsésnek érzi magát – de fiatalabb kollégái közül sokan most azon tűnődnek, hogy honnan fogják megszerezni a következő bérüket.