Nemzeti konzultáció: Így alakulhat át az állami milliárdokból magánvagyon!

A nemzeti konzultációval rengeteg állami pénzt lehet úgy elkölteni, hogy magánpénzekké alakulnak át, azaz így lehet ellopni a pénzt - a cél is elsősorban ez, nem pedig a tábor összetartása, s még csak nem is az eredmény lobogtatása - mondta Herényi Károly, volt MDF-es politikus, jelenleg önkormányzati képviselő, akivel a nemzeti konzultáció fogadtatásáról készített közvélemény-kutatás eredménye kapcsán beszélgettünk. Az említett felmérés szerint csak az emberek 15 százaléka mondja biztosra, hogy kitölti az íveket. Kiderült az is, hogy a magyarok nem csak a hasznosságát, hanem a megbízhatóságát illetően is szkeptikusak. Nem véletlen tehát, hogy az október 28.-án indult, levél formájában postán kiküldött és úgy is visszavárt konzultációt egy hónap után a kormány átterelte az online térbe is.

A Magyar Hang megbízásából az Opinio Institute november végén egy reprezentatív felmérést végzett, ezer fős minta alapján, mely a 16 éven felüliek körében készült. A kutatás során mobilapplikációs és kiegészítő webes adatgyűjtési módszereket alkalmaztak. Az eredmények nem igazán meglepőek, viszont egyértelműen tükrözik a közvélemény általános véleményét a Fidesz által kezdeményezett nemzeti konzultációval kapcsolatban. A válaszadók 87%-a hallott a konzultációról, azonban csupán 45%-uk ismeri a részleteit. Érdekes módon a kormánypárti szavazók közül 64% rendelkezik alapvető ismeretekkel a témával kapcsolatban.

A lakosság 15 százaléka ígéri biztosra, hogy kitölti (vagy már ki is töltötte) a konzultációt, további 19 százalék valószínűsíti azt. A kormánypártiak táborában sem éri el az 50 százalékot (47 százalék) a biztos kitöltők aránya. Érdekes módon, a másik véglet a Tisza-szavazóké, akiknek a statisztikai értelemben elhanyagolható 1 százaléka mondta csak ezt.

Ami kiderült, széles körű a bizalmatlanság a kormány által majdan közölt eredmény megbízhatóságát illetően. A válaszadók több, mint a kétharmada (69 százalék) szerint inkább, vagy egyáltalán nem lesznek megbízhatóak, és még a kormánypártiak 23 százaléka is ezen az állásponton van. A legbizalmatlanabbak ebben a kérdésben is a Tisza-szavazók, ők gyakorlatilag egyöntetűen (96 százalék) azt gondolják, hogy az adatokat valamilyen formában manipulálva tálalják majd a közvélemény elé.

Tegyük hozzá, a társadalom nem csak ebben lát át szitán. Ezt már mi mondjuk a felmérésnek arra az eredményére, miszerint alapjában véve, az ilyen inkább, vagy nagyon hasznos módja lehet az állampolgári vélemények becsatornázásának a döntéshozatalba (38 százalék).

Kiderült az is, hogy a válaszadók 77 százaléka vállalkozott arra, hogy megbecsülje, hány ilyen nemzeti konzultációt tartottak eddig. 5-6 konzultációra tippelt a relatív többség (19 százalék), de viszonylag sokan tippeltek még 3-4-re is (16 százalék). A helyes választ (13 nemzeti konzultáció volt eddig összesen a Fidesz-kormányok alatt) csupán 3 százaléknyian találták el, és 10 fölötti számra is csak 13 százaléknyian emlékeztek. A konkrét témák kapcsán még homályosabbak az emlékek: a megkérdezettek 69 százaléka egyáltalán nem válaszolt a kérdésre, 14 százaléka a bevándorlást említette, ezen kívül még gazdasági kérdések, az EU, a háború, a családok és gyermekvédelem, a genderrel és LMBTQ-val kapcsolatos kérdések fordultak meg a szabadszavas kérdésre adott válaszok között, de a bevándorláshoz képest jóval kisebb arányban.

A legfrissebb felmérések arra figyelmeztetnek, hogy a lakosság többsége elutasítja a kormány által kezdeményezett nemzeti konzultációt. Emellett úgy tűnik, hogy a válaszadók nem túl lelkesen állnak neki a kérdőívek kitöltésének és postázásának. Érdekesség, hogy a kormány – nem először – a kezdetben kizárólag postai úton lebonyolítandó akciót online lehetőségekkel is kiegészítette. A hivatalos tájékoztatás szerint a kitöltött íveket december 20-ig várják postán, miközben november 30-a óta már az interneten is elérhetők a kérdőívek. Eközben a kormányzati propaganda folyamatosan ösztönzi az embereket, hogy töltsék ki ezeket az íveket. Vajon azt remélik, hogy így sikerül majd javítani a válaszok statisztikáját? De miért van szükség egy ilyen akcióra, amikor úgy tűnik, még a saját támogatóik sem értékelik túl magasra? Milyen célokat szolgálhat mindez? Herényi Károlyt kérdeztük az ügy kapcsán.

"A cél csupán a közpénzek ügyes lenyúlása" - jelentette ki a korábbi MDF-es politikus, aki jelenleg önkormányzati képviselőként aktívan részt vesz a közéletben. Szerinte a Fidesz nem annyira a tábor összefogását tűzte ki célul a nemzeti konzultációval, hiszen nyilvánvaló, hogy ez a lépés teljesen hatástalan és versenyképtelen. Ugyanakkor - hangsúlyozta - rengeteg közpénz áramlik olyan módon, hogy azok végül magánvagyonokká alakulnak, mivel a projektet magáncégekkel valósítják meg. "Az egész folyamat teljesen céltalan, a Fidesz egyetlen motivációja a pénzéhség" - emelte ki Herényi, hozzátéve, hogy ezzel a stratégiával hazug módon lehet hivatkozni a programra, "ahogyan azt már jól tudjuk, a Fideszt sosem zavarta a hazugság."

Miként viszonyul a Magyar Hang által bemutatott felmérés eredményéhez? A tapasztalt rendszerváltó politikus a helyzetet kedvezőnek értékelte. Kiemelte, hogy „ez reményt ad arra, hogy valami kezd ébredezni, és hogy a magyar társadalom még nem vesztette el teljesen a józan eszét.”

Ahogyan azt korábban több írásunkban is kifejtettük (például itt), a "Magyarország meg tudja csinálni" jelmondattal hirdetett legújabb nemzeti konzultáció valójában egy álcázott néphülyítő kampány. Ezúttal is olyan kérdéseket vetnek fel, amelyekre egy józan észű ember nehezen mondhat nemet. A konzultáció középpontjában egy állítólagos új gazdaságpolitika áll, amely a béremelésektől kezdve a kedvezményes hiteleken át egészen a lakhatási támogatásokig terjedő, ígéretes juttatásokkal próbálja megnyerni a választók szimpátiáját. (A részletes kérdések itt találhatók.)