Nemzeti régiók: Európai összefogás Románia nélkül

A nemzeti régiók védelme érdekében indított európai polgári kezdeményezés plenáris vitája az Európai Parlamentben - akárcsak a Regionális Fejlesztési Bizottság keretében zajló meghallgatás - során széleskörű politikai konszenzus bontakozott ki a képviselők között. A különböző politikai pártok és ideológiák képviselői egyaránt kifejezték támogatásukat a kezdeményezés iránt, jelezve ezzel a közös célok melletti elköteleződésüket.

A magyar képviselők Romániából (Winkler Gyula, Vincze Loránt) és Magyarországról (Gál Kinga, Gerzsenyi Gabriella, Ferenc Viktória) egységesen támogatták a kezdeményezést, és felhívták az Európai Bizottság figyelmét a többszöri és halmozott mulasztásaira. Nemcsak az unió sokszínűségét mellőzi a Bizottság, de a polgárok akaratát sem veszi figyelembe, aláásva ezzel a közvetlen demokráciát. A szervezők szempontjából kiemelten fontos a Fidesz-KDNP európai parlamenti képviselőcsoportjának közleménye, amely leszögezi: a nemzeti régiók védelmében indított európai polgári kezdeményezés nem egy tagállam belügye, hanem egy mélyen európai ügy.

A kezdeményezés keretében azok a képviselők, akik szolidaritást vállaltak, a nemzeti régiókat mint kulturális szigeteket vizsgálták. A céljaiknak megfelelően a legkülső, határ menti vagy szigeti területek helyzetével állították párhuzamba ezeket a régiókat.

Sokan az európai polgári kezdeményezést kiemelkedő lehetőségnek tartják arra, hogy valódi lépéseket tegyenek az unió demográfiai kihívásainak kezelésére. Különösen fontos ez olyan területeken, mint a nemzeti régiók, ahol ezek a problémák különösen égetőek.

Visszatérő téma volt ezenfelül a nemzeti régiók elismerésének hiánya uniós, illetve sokszor tagállami szinten, ami néhány hagyományos törésvonalat is felszínre hozott a vita során, így a sziléziai és lengyel véleménykülönbséget.

Több felszólaló e kezdeményezés keretében igyekezett ráirányítani az Európai Bizottság figyelmét arra, hogy az unió polgárai határozottan a decentralizáltabb költségvetési struktúra iránt érdeklődnek. Ezen képviselők úgy vélik, hogy téves irányt követ a Bizottság, amikor a fel nem használt kohéziós forrásokat a védelmi költségek fedezésére vagy Ukrajna támogatására kívánja átcsoportosítani.

A román képviselők a kialakuló európai egységgel szemben foglaltak állást, függetlenül politikai hovatartozásuktól, és egyöntetűen a kezdeményezés ellen emelték fel szavukat. Különösen sajnálatos, hogy a kezdeményezés lényegét továbbra sem tudják átlátni, hiszen folyamatosan visszatérnek arra a román hivatalos álláspontra, amely már hat alkalommal is elbukott az Európai Unió Bíróságán.

Hadja Lahbib, az Európai Bizottság képviseletében, nyitó- és záróbeszédében részletesen ismertette a Bizottság által elért eredményeket, amelyek célja Európa kulturális sokszínűségének megőrzése. Kiemelte, hogy mennyire elkötelezettek a diszkriminációellenesség mellett, amelyre az európai polgári kezdeményezés is rávilágít. Lahbib szavai hangsúlyozták, hogy a sokféleség védelme nem csupán cél, hanem alapvető érték is, amely meghatározza Európa identitását.

Ígéretet tett arra, hogy az Európai Bizottság szeptember 4-ig végleges döntést hoz a polgári kezdeményezés ügyében. Ez a döntés arról fog szólni, hogy kezdeményeznek-e jogszabályt vagy egyéb intézkedéseket, figyelembe véve a több mint 1.200.000 ember véleményét és kívánságait.

A szervezők számára a legfontosabb tanulság, hogy az európai parlamenti képviselők által kifejezett elégedetlenségek és a Bizottsággal szembeni kritikák egyetlen elvi keretbe illeszkednek: ez pedig a nemzeti régiókért indított polgári kezdeményezés. Ez a kezdeményezés nem csupán irányt mutat a közös cselekvéshez, hanem megalapozhat egy széleskörű európai regionális mozgalmat is.