Parancsnokként őrizte a gyárat, és az első magyar vitorlakészítő mester neve örökre beíródott a történelem lapjaira az utókor számára.
Talán nem is sejtjük, hogy a múltban létezett egy különleges mesterség, a vitorlakészítés. Balaton egyik legismertebb képviselője, Tolnay Kálmán, 1885. október 15-én látta meg a napvilágot Balatonfüreden, ezzel is gazdagítva a helyi hagyományokat. E jeles évfordulóval most 140 év távlatából tekinthetünk vissza a vitorlázás e lenyűgöző világára.
Szülei egyszerű gazdálkodók voltak, és miután Tolnay befejezte az elemi iskolát, ő is csatlakozott a családi gazdasághoz, ahol különböző feladatokat végzett, például kifutófiúként is tevékenykedett. 1901-ben a Füreden már nagy múltra visszatekintő Stefánia Yacht Egylet hajóépítő műhelyében kezdett dolgozni, ahol Ádám Károly irányítása alatt tanulta a szakmát. Első munkája egy később legendássá váló hajón volt, ahol matrózként a Kishamis legénységéhez tartozott. Később Mihálkovics Tivadar Mici nevű vitorlásán vitorlamesteri feladatokat látott el. A balatoni vitorlázás iránti szenvedélye életre szólt, és már ekkor a dalmát hajósoktól sajátította el a mesterség fortélyait. Közel öt évtizeden át volt a füredi hajóépítő üzem térmestere, vitorlakészítője és művezetője, hozzájárulva ezzel a balatoni hajózás fejlődéséhez.
Az első magyar vitorlakészítő legendája: Tolnay élete és öröksége Balatonfüreden
Az I. világháború idején, egy időre felkerült a csepeli vasművekhez, ahol elsajátította a hajómotorok ismeretét, így visszatérve Füredre, 1921-ben már motorcsónak vezetői engedéllyel is rendelkezett. Képezte magát, és egyre feljebb jutott a ranglétrán: 1920-ban üzemvezetőként és flottaparancsnokként jegyezték. Legfontosabb tudása azonban a vitorlakészítés lett, amelynek alapjait a német Walter Benrowitz mestertől tanulta meg Balatonfüreden, ezáltal az első magyar vitorlakészítővé képezte magát.
A II. világbáború zűrzavaros időszakában is nagy dolgot vitt véghez: mivel ő volt a hajóépítő üzem légoltalmi parancsnoka, különösen figyelt a robbanóanyag kimenekítésére, így a gyár épségben megmaradhatott. Bár 1955-ben nyugdíjba vonult, még évekig visszajárt a hajóépítő üzembe, ahol kíváncsiak voltak tanácsaira, tudására. Hosszú élete során, Kéri Lídiával kötött házasságából négy gyermekük született. 1972-ben hunyt el, örök álmát a balatonfüredi református temetőben alussza.
Id. Tolnay Kálmán korszakalkotó tevékenysége nem múlt el nyomtalanul, hiszen Kálmán nevű, de Lászlónak (1924-2010) szólított fia továbbvitte az apai örökséget. Ugyan faipari technikusként végzett, de apja mellett jól megtanult - saját készítésű hajójukon - vitorlázni. Később maga az igazgató, Benacsek Jenő biztosított számára egy dingi típusú vitorlást, mellyel már 14 évesen versenyezni s kezdett. 1943-ban második helyezést ért el egy kalózzal. Nem sokat kellett a bajnoki címre sem várnia, 1944-ben elnyerte azt is.
