Fantasztikus római kori felfedezések láttak napvilágot Erdélyben: Dacia leggazdagabb városának nyomai kerültek a felszínre - Helló Magyar!
Romániában, Gyulafehérváron egyedülálló római kori felfedezést tettek, amely nemcsak helyi, hanem nemzetközi szinten is kiemelkedő jelentőséggel bír. Az augusztus óta zajló ásatások során a régészek lenyűgözően megőrzött utcákra, épületekre, terekre, valamint ritka padlóburkolatokra bukkantak. Ezenkívül egy különleges szekéralkatrész is napvilágot látott. A felfedezések a Dacia területének leggazdagabb római városából, a Marcus Aureliusról elnevezett Colonia Aurelia Apulensisből származnak, amely a római civilizáció szívének számított.
A felfedezés a gyulafehérvári Partos városrészben zajlott, ahol az önkormányzat uniós támogatásból modern buszterminál megvalósítását tervezte - tudósít a Maszol.ro. Az építkezést megelőző régészeti feltárás azonban meglepő eredményekhez vezetett: a szakértők mintegy ötezer négyzetméteren bukkantak rá az ókori Dacia egyik legjelentősebb településének nyomaira.
A feltárást irányító Radu Ota régész tájékoztatása szerint Gyulafehérvár területén egykor két római város is létezett, csupán két kilométer távolságra egymástól - számolt be róla az Agerpres. A legújabban napvilágra került építmények és utak a Colonia Aurelia Apulensis északkeleti részéhez tartoztak. Ez a település Dacia leggazdagabb városa volt, amely a Római Birodalom időszakában gazdasági és kulturális központként funkcionált.
Az ásatások során tizennégy utca és tér került elő, emellett több különböző korszakból származó római épület is napvilágot látott. A felfedezések között kiemelkedik egy 28 négyzetméteres, kerámialapokból kialakított padlóburkolat, amely szinte érintetlenül maradt meg az idők során.
Különleges jelentőséggel bír két, épségben fennmaradt kőfelirat, melyek az isteneknek állítanak emléket. E mellett figyelemre méltó egy Jupiter alakját megjelenítő bronz és ólom kocsialkatrész is, amely különösen értékes felfedezés, mivel ilyen jellegű tárgyat eddig még sosem találtak Dacia területén.
Radu Ota véleménye szerint a még fennmaradt római úthálózat rendkívüli jelentőséggel bír, ezért sürgős lépésekre van szükség a megőrzésére, és javasolja, hogy kerüljön fel az UNESCO világörökségi listájára. Az ásatások november végéig folytatódnak, ezt követően a feltárt területeket télire "védett állapotba" helyezik, és 2026-ban tervezik a munka folytatását.
Gabriel Rustoiu, a gyulafehérvári Egyesülés (Unirii) Múzeum vezetője kiemelte, hogy a céljaik között szerepel a leletek helyszíni megóvása, valamint a terület látogathatóságának biztosítása. Hangsúlyozta, hogy Gyulafehérvár történelmi öröksége a város legnagyobb kincse, és az újonnan feltárt felfedezések még inkább gazdagíthatják a város kulturális és turisztikai vonzerejét.
A város vezetője, Gabriel Plesa, határozottan kiáll amellett, hogy a római kori maradványokat mindenki számára hozzáférhetővé tegyék. Ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a buszterminál fejlesztését nem tervezik leállítani - a projektet a leletek védelmével összhangban kívánják megvalósítani.
Gyulafehérvár régóta a régészeti kutatások egyik kiemelkedő központja, ahol számos figyelemre méltó lelet került napvilágra. A felfedezések között római szarkofágok, gyönyörű aranyékszerek és sírhelyek is megtalálhatók, amelyek a térség gazdag történelmét tükrözik. Az ókorban itt feküdt Apulum, Dacia egyik legjelentősebb városa, melynek öröksége a mai napig formálja Közép-Erdély településeinek történelmi arculatát.
