Rogán Antal gyors levétele a szankciós listáról arra utal, hogy a folyamat mögött politikai indíttatás állt – vélekedett egy szakértő.

David Pressman, az Egyesült Államok korábbi nagykövete, az év elején hivatalosan bejelentette, hogy Rogán Antal, a Miniszterelnöki Kabinetiroda élén álló politikus, felkerült az Egyesült Államok Pénzügyminisztériumának Külföldi Vagyonellenőrzési Hivatala (OFAC) által vezetett szankciós listára. Ezen a listán általában a világ legnagyobb bűnözői és terroristái találhatóak. Pressman a szankciókat bejelentő sajtótájékoztatóján kifejtette, hogy a magyar miniszter hatalmát saját és közvetlen környezete anyagi gyarapodására használta fel, mindeközben pedig a demokratikus intézmények gyengítésére is sor került.

David Pressman rámutatott arra, hogy a legtehetősebb magyarok listáján szinte kizárólag a kormányhoz közel álló személyek szerepelnek. Véleménye szerint ennek a közpénzekre alapozott korrupciós rendszernek kulcsszereplője és egyik legfőbb haszonélvezője Rogán Antal. Hangsúlyozta, hogy az Egyesült Államok többször is figyelmeztette a magyar kormányt ennek a helyzetnek a kockázataira, de eddig nem történt érdemi lépés a problémák kezelésére.

Mivel a szankciók bevezetése közvetlenül Donald Trump hivatalba lépése előtt, valamint Joe Biden demokrata adminisztrációjának végső napjaiban zajlott,

Szijjártó Péter, a külgazdasági és külügyminiszter, éles kritikát fogalmazott meg a nemrégiben távozó nagykövet kapcsán, aki szerinte személyes bosszúját vezette le Rogán Antal szankciós listára vételével. "Örömmel tapasztalhatjuk, hogy néhány napon belül olyan vezetők irányítják majd az Egyesült Államokat, akik baráti szemmel néznek Magyarországra, nem pedig ellenségesen" – nyilatkozta Szijjártó. Később a tárcavezető újságíróknak elmondta, hogy telefonon beszélt Marco Rubio amerikai külügyminiszterrel, aki azt javasolta, hogy a Rogán Antal miatt aggódók maradjanak türelemmel, utalva ezzel arra, hogy a politikus várhatóan hamarosan lekerül a vitatott szankciós listáról.

Bár sokan kételkedtek benne, hogy rövid időn belül valóban sor kerül erre, végül mégis a magyar kormánynak lett igaza, és bő három hónappal később, e hét kedden az amerikai pénzügyminisztérium levette Rogán Antalt a szankciós listáról. Szijjártó Péter szerint mindez világosan bizonyítja, hogy más szelek fújnak Washingtonban. A tárcavezető rámutatott, hogy az előző, Joe Biden vezette amerikai adminisztráció a tavaly novemberi elnökválasztáson elszenvedett megsemmisítő vereségét követően, még Donald Trump elnök hivatalba lépése előtt "abszolút bosszúból" több intézkedést is hozott Magyarországgal szemben.

- nyilatkozta Szijjártó Péter.

A szankciók feloldásáról kiadott hivatalos közleményben nem található indoklás a döntés hátteréről. Mindazonáltal Tammy Bruce, az amerikai külügyminisztérium szóvivője később hozzátette, hogy Rogán Antal ellen érvényben lévő szankciók fenntartása nem összhangban áll az Egyesült Államok külpolitikai céljaival.

A szankcionálás és annak lehetséges feloldása kapcsán Fekete Rajmund, az Amerika-szakértő és a Kommunizmuskutató Intézet igazgatója, osztotta meg velünk gondolatait. Rajmund kiemelte, hogy a szankciós intézkedéseket mindössze 13 nappal Donald Trump hivatalba lépése előtt fogadták el. Érdekes módon, David Pressman akkori nagykövet sem szolgáltatott részletes magyarázatot, csupán annyit említett, hogy a miniszter ellen korrupciós vádak merültek fel. Ez a hiányzó háttérinformáció sok kérdést felvet a döntések átláthatóságával és a politikai motivációkkal kapcsolatban.

- Fejtsd ki a gondolataidat saját stílusodban! - javasolta Fekete Rajmund.

A szakértő véleménye szerint Rogán Antal szankcionálása csupán politikai motívumokból fakadt. Mindössze három hónappal később a miniszter eltűnt a szankciós listáról, amit az amerikai kormányzat azzal indokolt, hogy nem szolgálja az Egyesült Államok érdekeit, ha egy magyar miniszter a Külföldi Vagyonellenőrzési Hivatal szankciós listáján szerepel.

Arra a kérdésre, hogy mit érthetünk az Egyesült Államok külpolitikai érdeke alatt - amit az amerikai külügyminisztérium hangsúlyozott a nyilatkozatában -, Fekete Rajmund kifejtette: azt, hogy az értékalapú külpolitikát felváltotta az érdekalapú külpolitika.

- magyarázta el a szakértő.

David Pressman, a Financial Timesnak adott interjújában megosztotta, hogy a magyar kormány és személyesen a miniszterelnök nyomás alá helyezésére alkalmas eszközökkel rendelkeznek. A Kommunizmuskutató Intézet vezetője hangsúlyozta, hogy a jelenlegi amerikai adminisztráció érdekalapon működik, és ezt jól mutatja, hogy Donald Trumpék a kétoldalú kapcsolatok erősítésére törekednek. Kiemelte, hogy a magyar miniszterelnök és az amerikai elnök között kifejezetten erős szövetségi viszony áll fenn. Emlékeztetett arra is, hogy Trump a választási kampány során több mint száz alkalommal hivatkozott Orbán Viktorra, aki 2016-ban Tusványoson, hivatalban lévő politikusként elsőként támogatta Trumpot.

Fekete Rajmund véleménye szerint Rogán Antal szankciós listáról való levétele lezárta azt a kényes helyzetet, amely mindkét érintett fél számára problémás volt. Emellett megjegyezte, hogy az új kormány hivatalba lépése óta a magyar-amerikai kapcsolatok terén jelentős aktivitás tapasztalható. Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter többször is személyesen és telefonon egyeztetett amerikai partnerével, Marco Rubioval, akivel többek között a jövőbeni gazdasági együttműködések összehangolásáról is tárgyaltak, amire a magyar miniszterelnök is utalt.

- fejtette ki a szakember.