Sajnos egy aggasztó hír érkezett: a kullancsok nemcsak a szúnyogok, hanem ételallergiás reakciókat is kiválthatnak.

Fontos, hogy tisztában legyünk azzal, hogy egy ízletes steak elfogyasztása után néhány órával jelentkező furcsa tünetek hátterében akár egy korábbi kullancscsípés is állhat. Ez a jelenség eddig viszonylag ritka volt, de mostanra egyre gyakoribbá válik.

Bármilyen furcsa, de ha egy gyönyörű nyári estén egy tökéletesen grillezett steak elfogyasztása után szervezetünk hadat üzen az elfogyasztott ételnek, és kínzó viszketéssel, fájdalommal, vagy akár duzzanattal jelez, ami akár sürgősségi ellátásig is fokozódhat - az nem feltétlenül ételmérgezés, hanem egy kullancscsípés következménye is lehet, amely hónapokkal korábban történhetett, csak észre sem vettünk.

Ezt a késlekedő allergiás reakciót alfa-gal szindrómának hívják. Noha gyakran "vörös hús allergiaként" utalnak rá, ez nem teljesen pontos, hiszen az alfa-gal szindróma sok más élelmiszerre is intenzív reakciót okozhat, nem csupán a vörös húsok esetében.

A szindróma villámgyorsan tejred a világban, mert több kullancsfaj is hordozza, mint azt eddig a szakemberek gondolták.

Az alfa-gal szindróma egy különös allergiás reakció, amely a cukormolekulák világába vezet minket. Az alfa-gal molekula, amely a legtöbb emlős, például tehenek, sertések, szarvasok és nyulak szöveteiben megtalálható, az emberi szervezetből azonban hiányzik. A probléma akkor kezdődik, amikor egy kullancscsípés során jelentős mennyiségű alfa-gal jut a véráramba. Ekkor az immunrendszerünk, ahelyett, hogy nyugodtan maradna, aktiválódik és antitesteket termel az "idegen" molekula ellen. Ha pedig később alfa-galt tartalmazó ételeket fogyasztunk, az immunrendszerünk túlműködése allergiás reakciót idézhet elő. Ezt a jelenséget a The Conversation cikkében is részletezik.

Ez az allergia gyakran a vörös hús fogyasztásával összefüggésben lép fel, de számos más állati eredetű termék is okozhat hasonló tüneteket. Ide tartoznak a tejtermékek, a zselatin (például a gumicukrok), bizonyos gyógyszerek, sőt, még egyes testápolók is. Például a heparin nevű gyógyszer, amelyet a műtétek során a véralvadás megakadályozására alkalmaznak és sertésbelekből állítanak elő, egyes alfa-gal szindrómás betegeknél súlyos allergiás reakciót válthat ki.

"Rovarkutatóként, aki a rovarok és az általuk közvetített betegségek mélyreható elemzésével foglalkozik, aggasztónak tartom, hogy ez az allergia milyen gyors ütemben terjed el világszerte" – mondja Lee Rafuse Haines, a Notre Dame Egyetem molekuláris parazitológiájának és orvosi entomológiájának kutatódocense.

Néhány évvel ezelőtt a szakértők úgy vélték, hogy az alfa-gal szindróma kizárólag az Egyesült Államok délkeleti területeire korlátozódik, ami a magányos csillagkullancs elterjedésével állt összefüggésben. Azóta azonban a világ hat kontinensén is felfedeztek más kullancsfajokat, amelyek szintén képesek alfa-gal szindrómát kiváltani. Ezek között megtalálható a termékeny fekete lábú kullancs és a szarvaskullancs is, amely a Lyme-kór terjesztéséért is felelős.

Az év elején, Magyarország szomszédságában, Szerbiából érkeztek az első hírek az alfa-gal szindrómával kapcsolatos esetekről. A kullancsok diszkréten várakoznak a városi parkok, udvarok és erdők rejtekében, hogy észrevétlenül rátapadjanak a természetjárókra. A kullancsok populációjának és az emberi lakosságnak a robbanásszerű növekedésével párhuzamosan egyre több ember küzd az alfa-gal szindrómával, amelynek előfordulása folyamatosan emelkedik.

Számos elmélet létezik arra vonatkozóan, hogy miként alakulhat ki az alfa-gal szindróma egy kullancscsípés következtében, és miért csupán a megcsípett egyének egy szűk csoportjánál jelentkezik ez az allergia. A kullancsok általában meleg, sötét zugokat keresnek, ahol elrejtőzhetnek, hogy könnyedén tapadhassanak a gazdatesthez. Miután rátaláltak a bőrre, fűrészszerű fogazatukkal gyorsan behatolnak, majd aktiválva magukat, jelentős mennyiségű érzéstelenítőt, vérhígítót és néha alfa-gal cukrokat tartalmazó nyálat juttatnak a sebbe. Ennek következtében észrevétlenül, akár napokig is ott maradhatnak, rejtve a figyelem elől.

Az allergia megjelenése nem azonnali reakcióként jelentkezik. Az alfa-gal szindrómában szenvedők esetében az első figyelmeztető jelek általában 1-3 hónappal a kullancscsípés után bukkannak fel. Ezek a tünetek változatosak lehetnek: csalánkiütés, duzzanat, hasi fájdalom, súlyos hányinger, sőt, akár életveszélyes anafilaxiás sokk is felléphet. A tünetek általában 2-6 órával azután jelentkeznek, hogy az érintett alfagalot tartalmazó húskészítményt fogyasztott. Tejtermékek esetén azonban a megfigyelt időintervallum még nem elég jól dokumentált.

Az allergiával kapcsolatos tudatlanság olyannyira elterjedt, hogy még a szakemberek számára is kihívást jelent a megfelelő diagnózis felállítása.

Egy 2022-es kutatás eredményei azt mutatják, hogy az Egyesült Államokban dolgozó egészségügyi szakemberek 42%-a még soha nem találkozott az alfa-gal szindrómával. Ez különösen aggasztó, mivel minden újabb kullancscsípés, valamint alfa-gal-t tartalmazó ételek és termékek fogyasztása tovább súlyosbíthatja az allergiát.

Ha valaki alfa-gal szindrómára gyanakszik, az elsődleges lépés a diagnózis érdekében egy egyszerű vérvizsgálat elvégzése, amely megmutatja, hogy az immunrendszere reagál-e az alfa-gal molekulára. Ha a teszt eredménye pozitív, a legfontosabb stratégia az emlősökből származó élelmiszerek, például tej, sajt és húsok elkerülése, valamint a kullancscsípések megelőzése, hogy elkerüljük a szindróma súlyosbodását.

Élelmiszervásárlásoknál figyelmesen el kell olvasni a címkéket, ugyanis egyes adalékanyagot, mint például a karragén vörös algából származik, és alfa-gal-t tartalmaz. Szélsőséges esetekben az alfa-gal szindrómában szenvedőknek EpiPen-t kell maguknál hordaniuk az anafilaxiás sokk megelőzése érdekében.

Az alfa-gal szindróma hivatalos felfedezése a 2000-es évek elejére tehető, amikor is a tudósok először azonosították ezt az érdekes allergiás állapotot. Azóta egyre több információ látott napvilágot, például hogy az érintettek körében a szívbetegségek kockázata is fokozottabb lehet. Ennek ellenére számos rejtély még mindig megoldásra vár.

A tudósok még mindig fáradoznak azon, hogy megfejtsék, miként manipulálja a kullancscsípés az emberi immunválaszt, valamint azt, hogy miért csupán egyeseknél okoz betegséget. Mindenesetre, legközelebb, amikor a természetben barangolunk, érdemes hosszú ujjú felsőt és hosszú szárú nadrágot viselni, valamint kullancsriasztó spray-t használni. Hazatérve alaposan nézzük át testünket, hogy ne maradjon észrevétlen a vérszívó „ragadozó”. Amennyiben mégis megtörténik a csípés, figyeljük meg a következő grillezés vagy gumicukor-fogyasztás alkalmával, hogy tapasztalunk-e bármilyen allergiás reakciót néhány órán belül.