A román miniszterelnök aggasztó bejelentést tett.
A júniusban hivatalba lépett Bolojan-kabinet a kormányzati bevételek és kiadások jelenlegi egyensúlyának tükrében hozta meg a döntést a megszorító intézkedések bevezetéséről. Miután világossá vált, hogy a kitűzött 7,04 százalékos GDP-arányos deficitcél elérése szinte lehetetlen, a kabinet sürgős lépésekre szánta el magát.
Ilie Bolojan kijelentette, hogy a központi költségvetésbe beérkező 100 lej adó és illeték mellett a kormány 32 lej hitel felvételére kényszerül, hogy biztosítani tudja az állami kiadások fedezetét.
"Amennyiben nem lépnénk semmit, vagy halogatnánk a szükséges intézkedéseket, a román állam fizetésképtelenné válna. Hitelezőink nem nyújtanának további kölcsönöket, így nem tudnánk fedezni az állami kiadásokat, beleértve a bérek és nyugdíjak kifizetését is. Elveszítenénk a hozzáférést az uniós forrásokhoz, és a folyamatban lévő projektek felét kénytelenek lennénk leállítani. (...) Egy brutális recesszióval néznénk szembe, ami rengeteg munkahely megszűnését, magas munkanélküliségi rátát, és a lej értékének csökkenését vonná maga után" - figyelmeztetett a miniszterelnök.
Mindezek megelőzése érdekében a bukaresti kormány három lépésben hajt végre a költségvetési bevételek növelését és a kiadások csökkentését célzó megszorító intézkedéseket - közölte Bolojan.
Az első, augusztus 1-jén életbe lépő intézkedéscsomag részeként 19 százalékról 21 százalékra nő az általános áfakulcs. Bizonyos termékek és szolgáltatások (élelmiszerek, gyógyszerek, tűzifa, hőenergia, könyvek, ivóvíz és csatornázás, vendéglátóipar) áfája a jelenlegi 5, illetve 9 százalékról 11 százalékra emelkedik. A szeszes italok, a dohányáru és az üzemanyagok jövedéki adója 10 százalékkal nő. A 3000 lejt (236 280 forint) meghaladó nyugdíjak után egészségbiztosítási járulékot kell fizetni.
2026. január 1-től 10 százalékról 16 százalékra nő az osztalékadó, és pluszadót vet ki a kormány a bankok nyereségére, valamint a szerencsejátékokból származó profitra.
A júniusban hivatalba lépett Bolojan-kabinet a kormányzati bevételek és kiadások jelenlegi egyensúlyának tükrében hozta meg a döntést a megszorító intézkedések bevezetéséről. Miután világossá vált, hogy a kitűzött 7,04 százalékos GDP-arányos deficitcél elérése szinte lehetetlen, a kabinet sürgős lépésekre szánta el magát.
Május végén Románia költségvetési hiánya a GDP 3,39%-át tette ki, ami egy enyhe csökkenést jelentett az előző év 3,41%-ához képest. A bukaresti pénzügyminisztérium módszertana szerint az ország 2024-et 8,65%-os hiánnyal zárta, míg az uniós ESA módszertan alkalmazásával ez az érték 9,3%-ra emelkedett, ezzel Románia az Európai Unió legnagyobb deficitjét produkálta.
