Felfoghatatlan rombolás: eltűnt Süsü, az egyfejű sárkány, és most Pom Pom magányosan vigyáz az írója nyugalmára a sírjánál.
A temetők védelme érdekében országszerte egyre több helyszínen helyeznek üzembe kamerás megfigyelőrendszereket. Sajnos azonban az adatvédelmi szabályozások következtében ezek a megoldások nem biztosítanak hatékony támogatást a bűncselekmények elkövetőinek azonosításában.
Csukás István Farkasréti temető művészparcellájában található síremlékéről eltűnt a híres egyfejű sárkány bronzszobor, amelyet két évvel ezelőtt avattak fel a 2020-ben elhunyt Nemzet Művésze emlékére. A felháborító és érthetetlen rongálásról a Fidelió számolt be egy olvasói bejelentés alapján. A meseíró másik legendás szereplője, Pom Pom figurája sértetlen maradt. A szobrok megalkotója, Pintér Attila a helyszínen készült fotók alapján a lapnak elmondta, egy ponton vésés nyomait véli felfedezni. A szobrot három ponton is rögzítették, valamint kőragasztóval is hozzáerősítették a sírhoz, így valószínűleg az elkövetőknek keményen kellett dolgozniuk, hogy eltávolítsák. Mivel a bronz puha anyag, azt sem tartja kizártnak, hogy megsérülhetett a műemlék. A rendőrség vizsgálja a lopást.
A Farkasréti temetőben sajnos nem ez az első alkalom, hogy egy síremléket megrongáltak. Például 2007-ben Hofi Géza sírján is történt egy hasonló incidens, amikor eltűntek azok a bronzszobrok, amelyek a humorista életét és pályafutását idézték meg: a bakancs, a palást és a babérkoszorú, ezeket később kőből készült elemekkel pótolták.
Az üggyel kapcsolatban megkerestük a Farkasréti temetőt, de választ eddig nem kaptunk.
A temetők védelme érdekében, hogy megelőzzék a lopásokat és rongálásokat, országszerte már számos helyszínen telepítettek térfigyelő kamerákat. Tótkomlóson, az Ó-temetőben 2020-ban döntöttek úgy, hogy lépéseket tesznek a virágok eltulajdonítása ellen. Szpisák Attila lelkész akkoriban a BEOL-nak elmondta, hogy a telepített kamerák folyamatos megfigyelést biztosítanak, a bejáratnál elhelyezett készülék mellett pedig egy nagy látószögű kamera is működik a temető közepén, amely napi jelentéseket készít az eseményekről. Az igali temetőben jelenleg négy kamera figyeli az utcafrontot, azonban Szántó Imre László polgármester novemberben a Sonline-nak nyilatkozva elárulta, hogy a tervek szerint a kamerák száma tizenhatra bővül, így még szélesebb területet tudnak megfigyelni, beleértve a temető rejtettebb részeit is.
Jaj, Istenem! Ez egy tragikus szemétség, de lehet, hogy a Süsü büszke lesz rá...
- mondta Süsü hangja, Bodrogi Gyula a lopásról.
A ZAOL híradása alapján a pacsai temetőben tavasszal öt közkutat fosztottak ki tolvajok, akik az értékes alkatrészeket magukkal vitték. Az eset, amely komoly felháborodást váltott ki a közösségben, arra késztette az önkormányzatot, hogy biztonsági kamerákat telepítsen a Deák Ferenc utcai temető területére. Túrkeve polgármestere, Sallai R. Benedek már októberben bejelentette a közösségi médiában, hogy rendkívül kegyeletsértőnek tartja a temetőkben történt lopásokat, ezért a kamerarendszer bővítéséről határozott. Azóta a Vénkerti temetőben a korábbi négy kamera helyett már nyolc figyeli a történéseket, míg a Vasúti temetőben is megduplázódott a kamerák száma, így ötről nyolcra bővült.
Ha a temető üzemeltetője úgy dönt, hogy kamerás megfigyelőrendszert telepít, rendkívüli gondossággal kell megközelítenie a folyamatot - figyelmeztetett Miklós Péter adatvédelmi jogász. Elengedhetetlen, hogy előzetesen felmérjék, mennyire hatékonyan képesek a kamerák elrettenteni a potenciális jogsértőket, és a rendszert kizárólag vagyonvédelmi célok érdekében szabad létrehozni. Kulcsfontosságú, hogy a belépőket tájékoztassák a kamerás megfigyelésről, a rögzített felvételek kezelésére pedig szigorúan a jogszabályi kereteknek megfelelően kell eljárni. Ez magában foglalja, hogy csupán meghatározott személyek férhetnek hozzá a felvételekhez, és azokat csak előre kijelölt ideig lehet megőrizni.
,,A Nemzeti Adatvédelmi és Információszabadság Hatóság már kialakította a vonatkozó gyakorlatot e kérdéskörben" - nyilatkozta lapunknak Remport Ádám, a Társaság a Szabadságjogokért szakértője. ,,A temetők területén a magánélet fokozott védelmet élvez, mivel a látogatók különösen érzékeny helyzetben vannak: gyászolnak és vallási szertartásokat végeznek. A kamerák használata nyitvatartási idő alatt tilos, mivel az sérti a látogatók emberi méltóságát. Az önkormányzatok számára lehetőség van kamerák telepítésére a rongálások és lopások megelőzése érdekében, azonban ezeket csak nyitvatartási időn kívül üzemeltethetik. A kamerák elhelyezése a temető kerítésén belül, illetve a főbb csomópontokban történhet, így biztosítva, hogy kizárólag azokról készüljenek felvételek, akik jogellenesen tartózkodnak a temetőben."
A jogszabály nem zárja ki a kamerák elhelyezését a temetők területén, azonban az adatvédelmi szabályok figyelembevételével felmerül a kérdés, hogy ezek a felvételek valóban hasznosak lehetnek-e a tolvajok és sírrongálók azonosításában, vagy egy nyomozás során segíthetnek-e az elkövetők kézre kerítésében.
