Számtalan ember térhetett vissza hazájába: így zajlottak az orosz-ukrán háború fogolycseréi + videóanyaggal.

Az orosz-ukrán háború fogolycseréinek létrejötte nem nyilvános sajtótárgyalásokon dől el. A folyamatot bizalmas diplomáciai csatornák tartják életben: az ukrán és az orosz katonai hírszerzés vezetői közvetlen, titkos telefonbeszélgetéseken, harmadik országok közvetítésével és humanitárius szervezetek bevonásával hangolják össze a listákat.

Néhány megállapodás Törökország és az Egyesült Arab Emírségek konszenzusával jön létre, gyakran hosszú hónapokig tartó tárgyalások eredményeként.

Május 23-24-én történt a háború eddigi legnagyobb szabású fogolycseréje: mindkét fél 1 000-1 000 foglyot adott át egymásnak.

Ez a csere hosszú hónapok során zajló, többlépcsős párbeszédek gyümölcse volt, amelyben Törökország közvetítőként lépett fel. Az esemény jól szemlélteti, hogy a fegyveres konfliktusok közepette is léteznek lehetőségek az emberi életek megmentésére irányuló diplomáciai megoldásokra, amennyiben a felek készek kompromisszumokat kötni.

A rekordcsere után alig két héttel, június 9-én újabb átadás történt: fiatal foglyokat, köztük kiskorúakat adtak át egymásnak. Ez az akció egy márciusban megkezdett tárgyalássorozat folytatásaként valósult meg, amelyet nemzetközi humanitárius szervezetek is támogattak.

Egyben megerősítette, hogy a háborús felek - ha nyomás alá kerülnek - képesek együttműködni a legvédtelenebbek érdekében.

Augusztus 14-én újabb jelentős megállapodás született, amelynek eredményeként Ukrajna 84 fogoly - köztük 33 katona és 51 civil - hazatérését jelentette be.

A lista összeállítása hónapok óta intenzív munkát igényelt a hírszerzők részéről, és a cserét több határátkelőn egy időben valósították meg. Az átadás rendkívül érzelmes pillanatokkal teli volt, mivel számos család évek óta először élhette át a boldog újraegyesülést szeretteikkel.