Szeretettel átitatott meglepetés
Egy kisebb méretű szövőszéket avattak fel szerda délután Nyárádszentlászlón. Nem is annyira a tény, hanem inkább a körülmények érdemesek az említésre, amelyek ezt megelőzték. Egy többéves álom már túllépte a megvalósulás szakaszát, és immár értékmentő mozgalommá növekedik.
A nyárádszentlászlói Kelemen Vera évekkel ezelőtt álmodott egy merészet, elképzelését támogatta a falu akkori lelkésze, Szilágyi Szilamér is, így 2020-ben a volt iskola épületében létrejött a Szövőház, amelyet a falubeli idősebb nők mellett egyre több városi is látogatni kezdett, ma pedig egy alkotóműhelyről beszélhetünk már. A két éve "hivatalosan" is megnyitott Szövőházban a kezdeti négy szövőszékhez képest mára már tizenhat lelt "otthonra", ebből kilenc működik, a többi felújításra és felállításra vár. Szerdán pedig "beköltözött" a tizenhetedik szövőszék is, amelynek érdekessége az, hogy nem valakinek a lakásából, padlásáról került ide, nem is egy kész "tömegárut" megvásároltak, hanem közösségi összefogás nyomán készült, Kelemen Vera igényei szerint. A szükséges anyagiakat barátok, ismerősök, a "csapat" gyűjtötte össze a reméltnél jóval rövidebb idő alatt.
A szerdai avatáson kiderült: milyen az, ha egy csapat képes egy ember mellé egy projektet varázsolni. Ez a szövőszék Kelemen Vera álma volt. Most eljött a pillanat, hogy ezután egy újabb eszközzel szőjenek örömet felnőtteknek és gyermekeknek - mondta el felszólalásában a marosvásárhelyi Hegedűs Tivadar. Köllő Melinda az új eszközre való gyűjtés felhívó szövegét fogalmazta meg a tavaly októberben, és most úgy érzi, az hatásos volt, hiszen legalább egy fél évet szántak arra, hogy a szükséges összeg begyűljön, ehelyett nagyon gyorsan, egy hónap alatt összeadták a barátok azt, amit tudtak, a hiányzó összeget pedig a falu volt lelkésze pótolta ki, így mára "megszületett a csoda". Az eredményt Kelemen Vera meghatódva vette tudomásul, olyannyira, hogy az avatáson is csak annyit fűzött hozzá: ez egy gyönyörű kezdet, és csoda az, hogy barátai mennyire odaálltak az ügy mellé.
A leleplezett új eszközre virágkoszorú került, majd Szilágyi Szilamér volt helyi unitárius lelkész mondott áldást azokra, akik "szeretnek ezzel foglalkozni, ezért élni, és megmenteni az értékeket". Hozzátette: Kelemen Vera egy külön világ, és ez az ő álma: a régiek világa, ahová mindannyian szeretnénk betekinteni és jól érezni magunkat. Ezért kapta Kelemen Vera barátaitól ezt a szövőszéket.
A pezsgővel való koccintás után Derzsi Ágnes egy varázslatos mesét osztott meg a több mint harmincfős közönséggel, amelyben a szegény lány három csodaeszközéről mesélt. Ezt követően átadta a szót Osváth László Róbertnek, aki az új szövőszéket készítette el. A Havadon élő mester ezúttal nem csupán bemutatta alkotását, hanem darabokra szedve, részletesen magyarázta el annak működését. Elárulta, hogy három hónapon át álmodta és tervezte a szövőszéket, tízszer látogatott el a Szövőházba, mire sikerült elkészítenie azt a szövőszéket, amely Kelemen Vera igényeihez maximálisan illeszkedik, mindössze másfél hónapos munkával. Nem egy hétköznapi munkaeszközt alkotott: olyan szövőszéket tervezett, amely könnyen szétszedhető és összerakható, sőt, egy kisautóba is befér, így bárhol használható, legyen szó felnőttekről vagy gyermekekről. A mester természetes anyagokat használt, a japán technikával kezelt fenyőfából készült, és a megszokott méreténél kisebb lett. Az eszköz faszegekkel és csapokkal, bőr- és rézveretekkel van összeszerelve, ugyanakkor ellenáll a víznek és a kártevőknek is. Ahogy Osváth László Róbert fogalmazott: ezt a szerszámot a végtelenség számára tervezte, de legalább harminc év jótállást vállal az eszköz megbízható működésére.
A csoport nevében Szász Anna egy szívhez szóló verssel fejezte ki háláját a mesternek. Ezt követően mindenki számára izgalmas lehetőség nyílt: szerencseszámuk alapján választhattak a baráti társaság által összegyűjtött különféle kincsekből. Így a résztvevők hazavihettek egy-egy könyvet, egy színes csokor mezei virágot, egy üveg finom bort, egy szövőházi kitűzőt, egy egyedi kerámiát, vagy akár egy vak hölgy által gondosan szőtt házi szőnyeget is. Az esemény igazi ünneppé vált, tele meglepetésekkel és örömteli pillanatokkal.
Kelemen Vera érdekes gondolatokat osztott meg velünk: szövőszékével számos bemutatón vesz részt, többek között az Erdélyi Mesterségek Ünnepén, de iskolákba is eljár az Erdélyi Hagyományok Háza támogatásával. Egy régebbi szövőszéket használt eddig, amelyről úgy érezte, hogy nem okoz problémát, de a környezete más véleményen volt. Ezért merült fel benne a gondolat, hogy ideje lenne egy új, ergonomikusabb szövőszéket beszerezni, amely nem terheli meg a derekát. Most úgy érzi, mintha egy igazi kincset kapott volna a mestertől, akit már régóta ismer, és akinek az élettársa is rendszeresen látogatja a Szövőházat. Vera számára nem csupán a szövőszék elkészítése csoda, hanem az a közösségi élmény is, amely körülveszi őt: a barátok, ismerősök és családtagok, akik mindannyian hozzájárultak ahhoz, hogy valóra váljon az álma.
Képzeld el, mennyire izgalmas lenne, ha minden település rendelkezne egy olyan különleges vonással, amely valóban az övé, és amely mély értelmet és jelentőséget hordoz. Nyárádszentlászló esetében ez a jellegzetesség a Szövőház és Kelemen Vera, aki e különleges hely szívét-lelkét jelenti. Hegedűs Tivadar, a közeli település lelkipásztora, teljes mértékben osztja ezt a nézetet. Ő nem csupán a szomszédos település lelkésze, hanem a marosvásárhelyi garázs büszke tulajdonosa is, amely felesége, Erika inspiráló tevékenységei révén valódi kreatív központtá vált. Ez a hely, ami a baráti társaság számára egyet jelent a "Garázzsal", számos eseménynek és alkotófolyamatnak ad otthont. Itt folyamatosan születnek új ötletek és kis projektek, amelyek közül az új szövőszék is kiemelkedik, és fokozatosan összeérnek, összefonódnak a csapat tagjainak elképzeléseivel.
