Teljes sötétségben rejtőzik az adatközpontok valós kibocsátása.
Ahogy a vállalkozások folyamatosan bővítik a felhőalapú szolgáltatások igénybevételét, a szolgáltatók egyre nehezebben tudják biztosítani az informatikai vezetők számára a szükséges átláthatóságot a cégek szén-dioxid-kibocsátásának nyomon követésében – olvasható az ictglobal.hu beszámolójában.
A Canalys legfrissebb jelentése szerint, amelyet a The Register is átvett, az Amazon Web Services-t, az Amazon leányvállalatát nevezték meg „fő bűnösként” a piacon. Azonban a helyzet a Microsoft és a Google esetében sem tűnik kedvezőbbnek, hiszen ők is hasonló kihívásokkal néznek szembe.
A Canalys vezető ESG-elemzője, Elsa Nightingale a tavaly Berlinben megrendezett fórumon határozottan kijelentette: "Tisztában vagyunk azzal, hogy a kibocsátások az utóbbi években drámaian megemelkedtek." Két figyelemre méltó példa erre a Google és a Microsoft, de természetesen nem ők az egyedüli esetek. "Kibocsátásaik, noha jelentős erőfeszítéseket tettek az emisszió csökkentésére, még mindig az egekbe szöktek" - tette hozzá az elemző, hangsúlyozva a helyzet komolyságát.
Természetesen, íme egy egyedibb megfogalmazás: "Nyilvánvaló, hogy a dolgok nem mindig a felszínen látható módon alakulnak."
Valószínűleg nem sokakat lepne meg, ha kiderülne, hogy az adatközpontok által kibocsátott szén-dioxid mennyisége jelentősen túllépi a jelenlegi becsléseket. Nightingale azonban arra is felhívja a figyelmet, hogy a nyilvánosan elérhető adatoknál akár hétszer nagyobb is lehet a valós kibocsátási szint.
Ez a jelenség a legnagyobb szolgáltatók, mint az AWS, a Google és a Microsoft kibocsátási elszámolási módszereinek következménye. Például azzal, hogy a kibocsátásaik kompenzálására megújuló energiaforrásokhoz kapcsolódó tanúsítványokat alkalmaznak.
Nightingale véleménye szerint egy fontos kérdés, hogy az Amazon nem biztosít AWS-specifikus, helyhez kötött adatokat. Ennek következtében nehezen meghatározható, hogy valójában mekkora az AWS ökológiai lábnyoma.
Az Amazon úgy határozott, hogy a fenntarthatósági beszámolóiban nem választja el az AWS környezeti adatokat, például az üvegházhatású gázok kibocsátására vonatkozó információkat a vállalat más tevékenységeitől. Ez a döntés megnehezíti a kibocsátási adatok trendjeinek nyomon követését és elemzését.
Az Amazon, akárcsak számos más jelentős vállalat, minden évben publikálja fenntarthatósági jelentését. Ezzel szemben a Google és a Microsoft jelentéseihez képest az Amazon adatai azt tükrözik, hogy 2021 óta a vállalat összesített kibocsátása csökkenő tendenciát mutat. Ez különösen figyelemre méltó, hiszen a felhőszolgáltatások iránti kereslet folyamatosan növekszik, és az adatközpontok száma is bővül. Az energiaigényes GPU-kkal felszerelt, nagyteljesítményű szerverek által működtetett mesterséges intelligencia szolgáltatások energiaigényéről nem is beszélve.
A The Register cikke alapján a valószínűségek értékeléséhez két figyelemre méltó adatot emelnek ki. A Microsoft termékeinek kibocsátása 2020 óta körülbelül 30%-kal emelkedett, míg a Google esetében, 2019 óta, ez az arány már 48%-ra rúg.
A Microsoft esetében a kibocsátás emelkedéséért elsősorban a felhőszolgáltatások iránti fokozódó kereslet révén üzembe helyezett új adatközpontok tehetők felelőssé.
A Google-nél jelentős növekedés tapasztalható az adatszolgáltató létesítmények energiafogyasztásában. A legújabb becslések szerint az MI-alapú lekérdezések energiateljesítménye akár tízszerese is lehet a hagyományos kereséseknek.
Az Amazon tavalyi tőkeköltségei körülbelül 75 milliárd dollárra rúgtak, és ennek jelentős részét a felhőalapú infrastruktúrák fejlesztésére fordította. Különösen a generatív mesterséges intelligencia iránti kereslet növekedett látványosan, és várhatóan idén még tovább fog terjedni.
Természetesen az elemzők egyetértenek abban, hogy az Amazon nem az egyetlen olyan vállalat, amely nem teszi nyilvánossá a kibocsátási adatait. A Microsoft és a Google sem részletezi külön a saját adatközpontjaik környezeti hatásait.