Az osztrák sajtó a közelmúltban a tragikus "iráni Csernobil" rémképére fókuszál, amely a környezeti és emberi katasztrófák következményeire hívja fel a figyelmet. A cikkekben részletezik a súlyos következményekkel járó eseményeket, amelyek nemcsak a helyi
A legrosszabb forgatókönyv a radioaktív anyagok környezetbe jutásával kapcsolatban az lenne, ha ez a folyamat a környező területek súlyos radioaktív szennyeződéséhez vezetne. Az ilyen esemény katasztrofális következményekkel járhat, amelyek nemcsak a helyi ökoszisztémát, hanem az ott élő emberek egészségét is veszélyeztetnék.
Egy esetleges ilyen szennyezés komoly következményekkel bírna a közegészségügy és a környezet szempontjából.
A Heute.at cikke az FPA (Foreign Policy Association) "Az ajatollah nukleáris kockázata" című jelentésére hivatkozva arra hívja fel a figyelmet, hogy az iszfaháni uránfeldolgozó üzem mintegy 370 tonna urán-hexafluorid készlettel bír.
Ha ennek a mennyiségnek csupán 1-20 százaléka kerülne a felszínre, akkor is...
Körülbelül 5-70 ezer ember szenvedhet súlyos sérüléseket, vagy akár életét is veszítheti azonnal, vagy rövid időn belül.
Fennáll a tüdő-, bőr- és szervkárosodás veszélye is.
A térségben komoly kockázatot jelent a sugárzó anyagok vízbe jutása, mivel az urán-hexafluorid, ha a föld alá kerül, súlyosan szennyezheti a Markazi víztartó réteg talajvízkészletét. Ez a jelenség hosszú távon emberek millióinak egészségére gyakorolhat negatív hatást, és potenciálisan mérgező hatásokat idézhet elő.
A tájékoztatás szerint az urándúsító létesítmények, mint például Iszfahán, Natanz és Fordo, nem rendelkeznek különösen aktív reaktormagokkal, így a radioaktív kihullás kockázata ezekben a helyszínekben alacsonyabb, mint a hagyományos reaktorok esetében. Ugyanakkor azonban...
ERŐSEN MÉRGEZŐ ALFA-RÉSZECSKE URÁN SZABADULHAT FEL, AMINEK A BELÉLEGZÉSE HALÁLOS.
A busheri atomerőmű elleni támadást a cikk "legrosszabb forgatókönyvként" elemzi, kiemelve, hogy egy esetleges találat rendkívüli következményekkel járna. Az ilyen jellegű incidens következtében a cézium-137 radioaktív izotóp jelentős mértékben szétszóródhatna, ami súlyosan veszélyeztetné a környezetet. Emellett az ivóvízkészlet szennyeződése is komoly problémákat okozna, így a lakosság egészsége és biztonsága is kockára kerülne.
EZT A VESZÉLYT AZONBAN MÉRSÉKLI, HOGY BUSHER TÖBB SZÁZ KILOMÉTERRE VAN AZ IZRAELIEK ÉS AZ AMERIKAIAK POTENCIÁLIS CÉLPONTJAITÓL.
A korábban már említett FPA-jelentés összegzésében az áll, hogy remélhetően
A dokumentumban foglalt megállapítások hangsúlyozzák, hogy a döntéshozóknak fontos különbséget tenniük az iráni nép és az iráni vezetés között.
Irán lakossága már most is a saját kormányzatának célkeresztjébe került, ezért elengedhetetlen, hogy megakadályozzuk, hogy nukleáris célponttá is váljon.
