Ungváry Zsolt: Fővárosi Közgyűlés - Üdvözöljük a Kabaréban! - Mandiner A fővárosi közgyűlés színpada egy igazi kabaré színhelyévé vált, ahol a politikai játékok és a drámai fordulatok szórakoztató előadásmódot kapnak. A közgyűlés tagjai, mint a kabarék k
A hülyeség a maga közegében és szigorúan keretek között tartva létezhet, de ha kiszabadul onnan és pláne uralkodóvá válik, tönkre teszi a rendszert.
"Caligula római császár a kedvenc lovát, Incitatust, aki a kocsiversenyeken a zöldeket erősítette, kis híján kinevezte konzulnak. A derék négylábúnak egyébként is tizennyolc saját rabszolga állt a rendelkezésére, istállója elefántcsontból és márványból épült, állítólag arany kupából falta az arannyal kevert zabot, és még a császári lakomákra is meghívták. Arról nem tudunk, vajon a zöldek csapatának nevében felszólalt-e a szenátusban, de ha mégis, nyerítései alighanem üde színfoltjai lehettek Caligula egyébként eszement uralkodásának.
Jelenleg nálunk nem zajlanak olyan események, amelyek az első századi római birodalom fénykorához hasonlíthatók lennének. Igaz, messze vagyunk attól a nagyságtól, hatalomtól és tekintélytől, amit akkoriban birtokoltak. Ennek ellenére mi is delegáltunk kétfarkú kutyákat a Fővárosi Közgyűlésbe, akik Incitatus képességeit bőven felülmúlva, friss és értékes gondolatokkal színesítették a politikai életünket, amely nem éppen a legfényesebb pillanatait éli meg. Kovács Gergely, az MKKP elnöke, az utóbbi évek fővárosi vezetőinek programjaihoz tökéletesen illeszkedve, a legutóbbi ülésen több érdekes javaslattal rukkolt elő. Javasolta például a gyaloglás díjfizetőssé tételét – viszont szerencsére súlykorlátozás nélkül – és azt is, hogy a Dunát vezessék be a Nagykörútra (ez a gondolat már a 19. században is megfordult valakinek a fejében), ami elárasztaná az aluljárókat, ezzel egy csapásra megoldva a parkolási problémákat is. Ráadásul kitiltaná a városból – sőt, a kormánnyal egyeztetve akár az egész országból – a birodalmi lépegetőket.
A demokrácia lényegét nem lehet másként értelmezni, mint ahogyan azt a választók elvárják. Ha valóban komolyan vesszük ezt a rendszert, akkor világos, hogy a politikai vezetőknek azokat a szerepeket kell betölteniük, amelyekre a támogatóik szavaztak. Ha valaki hirtelen komolyan és felelősségteljesen kezd el politizálni, akkor az nem csupán etikai kérdéseket vet fel, hanem a hitelességét is erősen megkérdőjelezi. A választók megtévesztése pedig kifejezetten visszatetsző lenne. Kíváncsian várom, hogy megemeli-e valaki a szobrot neki, és elindítják-e az ingyen sör osztogatását, ami talán az egyetlen tisztességes lépés lenne a Kutyapárt hívei felé. A szavazók úgy tűnik, azt várják el, hogy a párt a szórakoztatásra és a frivol ígéretekre összpontosítson, hiszen számukra a legfőbb érték a könnyed, szórakoztató politika, amelyben helyet kap a humor és a játékosság.
