Egyedülálló növényritkaságok és siklóernyős tevékenységek: az évtizedes ellentét vége a Pilis-tetőn - Pénzcentrum A Pilis-tető varázslatos tája régóta harcok színhelye, ahol a védett növényritkaságok megóvása és a siklóernyősök szenvedélye ütközött. Most
A siklóernyősök és a természetvédők közötti évtizedes konfliktus oldódhat meg egy uniós projekt eredményeként. Fokozottan védett növényfaj megóvását szolgáló fejlesztés indult ugyanis a Pilis-tetőn.
A Pilis-tető Budapest közelségében a legnépszerűbb helyszínek közé tartozik a siklóernyősök és sárkányrepülők számára. Ezen a festői tájon hazánk egyik legértékesebb természeti kincse, a magyarföldi husáng világállományának körülbelül 50%-a található. Azonban a sportolók aktivitása veszélyeztetheti e fokozottan védett vadvirágok fennmaradását. E konfliktus kezelésére a Pilisi Parkerdő és a Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatósága közös projektet indít, amelynek célja az ország első hivatalosan kiépített siklóernyős elugróhelyének létrehozása. Továbbá felújítják a vadvédelmi kerítést, amely az élőhely védelmét szolgálja, és egy új, emelt fémszerkezetű tanösvényt is kialakítanak. E fejlesztések révén a siklóernyősök biztonságosan indulhatnak, a kirándulók gyönyörködhetnek a lenyűgöző panorámában, miközben a védett gyep érintetlen marad.
A ritka növény élőhelyét jelenleg számos káros hatás fenyegeti. A leglényegesebb problémát a megnövekedett turizmus és az illegális földhasználat okozta terhelés jelenti, amely különösen a siklóernyősök, sárkányrepülősök, valamint a kirándulók és kerékpárosok által generált taposási károkban nyilvánul meg. A magyarföldi husáng védelme érdekében a Pilisi Parkerdő és a Duna-Ipoly Nemzeti Park egy komplex rendszert dolgozott ki, amelynek középpontjában áll egy emelt szintű, acélszerkezetes tanösvény, valamint egy biztonságosan kialakított elugrópont áll. Fontos feladatot jelent a terület védelmi infrastruktúrájának korszerűsítése is, mivel a vadállomány károsítása és az illetéktelen behatolók elleni kerítések több helyen súlyosan megrongálódtak; sok szakaszon átvágták őket, a betonba ágyazott faoszlopos kapuk kidőltek, és a fokozottan védett területet jelző táblákat is leverték. Ezen okok miatt a védelmi intézkedések hatékonysága már jelentősen csökkent.
A tanösvény és az elugrópont kialakításakor gondoltak a kerékpárral érkezőkre, így a kerítéshez kerékpártároló is csatlakozik. Az új elugrópont tervezésébe bevonták a siklóernyősök és a sárkányrepülősök képviselőit is. Az Éles-kő nevű szikla ideális helyszín számukra, figyelembe véve a szélirányokat és az akadályok nélküli nekifutás lehetőségét.
A fokozottan védett magyarföldi husáng egy igazi jégkorszak előtti reliktum, amely a természet csodáit hirdeti. Ez a különleges, bennszülött (endemikus) faj világszerte mindössze hat helyen lelhető fel, közülük a legnagyobb populáció a Pilis-tetőn található. Imponáló méretekkel bír, ernyős virágzata sárga és sárgászöld árnyalatokban pompázik. Noha a kaporra emlékeztet, a husáng hazánk egyik legértékesebb természeti kincse, és a Természetvédelmi Világszervezet (IUCN) Vörös Listáján is szerepel. A tanösvény kialakításának koncepciója figyelembe veszi a husáng jellegzetes felépítését, így az enyhe töréspontok, elágazások és teraszok nemcsak funkcionálisak, hanem a növény habitusát is tükrözik. Az acél tanösvény formája szimbolikusan megjeleníti a husáng egyedi karakterét, lehetőséget adva a látogatóknak, hogy még közelebbről megismerjék ezt a különleges növényt.
A LIFE PANALP projekt, amelynek címe "Szárazgyepek endemikus növényfajainak megőrzése a Pannon és Alpesi biogeográfiai régió határterületén" (LIFE19 NAT/SK/000895), a Pilisi Parkerdő Zrt. számára biztosít támogatást a természetvédelmi fejlesztésekhez. A projekt középpontjában a magyarföldi husáng (Ferula sadleriana) védelme áll, amely a Pilis-tetőn található. A Duna-Ipoly Nemzeti Park Igazgatóság (DINPI) szakmai felügyelete alatt zajló munkálatok 2025. február elején kezdődnek, és a tervek szerint 2025 végére befejeződnek.
