Velkey György megállapítása szerint a képernyőhasználat függősége olyan mértékeket öltött, mint a drogok esetében. Az utóbbi évek során a napi használati idő drámaian megnövekedett: az emberek átlagosan 5 óráról 8 órára váltottak, ami komoly aggodalomra a

Meghaladja a napi öt órát a 13 éves kor alattiak átlagos képernyőhasználata, a 13 év felettieké pedig már a napi 8 és fél órát is. Ez a nap egyharmada, ami ráadásul nem tanulás, hanem szabadidős képernyőhasználat, kvázi szórakozás. Ráadásul amit esetleg az iskolában képernyőn tanulnak a gyerekek tableteken meg egyebeken, az még ehhez pluszban jön - mondta Velkey György, a Magyarországi Református Egyház Bethesda Gyermekkórházának főigazgatója az InfoRádió Aréna című műsorában.

Egy figyelemre méltó kanadai ajánlás létezik, amely kiváló alapot nyújt arra vonatkozóan, hogy milyen életritmus tekinthető normálisnak és egészségesnek. Ennek alapján

Egy általános iskola felső tagozatos diák számára fontos, hogy naponta legalább egy órát aktívan mozogjon. Emellett ajánlott, hogy a képernyő előtt töltött idő ne haladja meg a napi két órát. A megfelelő pihenés érdekében pedig a gyerekeknek 9-12 órát kellene aludniuk, ami körülbelül 10 órát jelent. Ez segít a fejlődésükben és a jó közérzetük fenntartásában.

Az arányok sajnos áthangolódnak: egyértelmű, hogy a fokozott képernyőhasználat következtében a gyermekek mozgása csökken, az alvásidőjük rövidül, és a szociális kapcsolataik száma is drámaian visszaszorul. Ráadásul ezt a tevékenységet általában magányosan végzik, miközben sokszor nassolnak vagy üdítőt fogyasztanak, ám a mozgás teljesen háttérbe szorul. Ebből fakadnak azok a számos szív- és érrendszeri, mozgásszervi, valamint mentális problémák, amelyek egyfajta függőséghez vezethetnek – hangsúlyozta Velkey György. Hozzátette:

Orvosi szempontból ez a jelenség ugyanolyan függőséget jelent, mint a közismert addikciók.

Tedd egyedivé a szövegedet: beleértve az alkoholt, dohányzást, drogot vagy akár felnőttkorban a munkafüggőséget. Ennek a függőségnek is kimutatták a biokémiai alapjait. Ez a dopaminháztartással összefüggő jutalmazás, amit aztán egyre erősebb ingerekkel lehet csak kiváltani. A különböző függőségek, mint az alkohol, a dohányzás, a drogok és a felnőttkorban tapasztalható munkafüggőség, mindegyike mélyen gyökerezik a biokémiai folyamatokban. A dopamin, amely az agy jutalmazó rendszerében játszik kulcsszerepet, felelős azért, hogy a pozitív élmények után vágyat érezzünk a megismétlésükre. Ez a vágy azonban hamarosan egy ördögi körbe torkollhat, ahol a kezdetben enyhe ingerek már nem elegendőek, és egyre extrémebb élmények keresésére ösztökélnek minket. A függőség folyamata tehát nem csupán a választott szer vagy tevékenység hatására alapozódik, hanem a biokémiai reakciók bonyolult hálózatára is, amely fokozatosan átformálja az agyunk jutalmazási rendszerét.

Arra a kérdésre, hogy ha ez betegség, akkor kezelhető-e, a szakember azt mondta: a téma szakirodalma egyelőre még nem túl bő, de úgy kell tekintenünk, mint egy függőséget. Úgy kell beállítani a kezelést és a tünetmentességet is, olyan életformára kell rávezetnünk a pácienst. Ebben az esetben egyébként

A páciens nem csupán a gyermek, hanem a teljes család, hiszen ez a kórállapot alapvetően egy családi környezetben zajlik, és hatással van a család szinte minden tagjára.

A Bethesda Gyermekkórházban rengeteget foglalkoztak ezzel az elmúlt években, különösen az elmúlt másfél évben, amikor ők is rádöbbentek a probléma nagy jelentőségére. Van egy módszertanuk erre, amit pszichológusok, pszichiáterek sokasága a meglevő tapasztalatok alapján állított be. A módszertant két e-bookban foglalták össze, ezek a Bethesda honlapján letölthetők. Az egyik a kicsiknek szól, illetve a négyéves kor alatti gyerekeket nevelő családoknak, a másik pedig a nagyobbaknak - mondta a szakember.

"Tapasztalataink és pszichológiai, pszichiátriai ismereteink alapján olyan javaslatokat kínálunk, amelyek segítenek elkerülni a feloldhatatlan konfliktusokat az apa, az anya és a gyermek között. Célunk, hogy közös programok és kölcsönös megértés révén kialakítsuk azt a kommunikációs formát, amely valóban hatékony lehet. Olyan konkrét megoldásokra összpontosítunk, amelyek a problémákra irányulnak, és mérhető eredményeket hoznak, figyelembe véve mindazt, amit fontosnak tartunk, miközben az időt is precízen kezeljük. Célunk egy olyan útmutató biztosítása a családok számára, amelynek komoly megfontolásával és közös megbeszéléseivel elkerülhető a függőségekbe való belekerülés." - mondta Velkey György.

A képernyőhasználat hatásai egyértelműen megmutatkoznak a testünkön és lelkünkön is. Például a dührohamok rendkívül gyakoriak, de emellett viselkedési problémák, alvászavarok és a fáradtság következtében fellépő figyelemzavar is jelentkezhet.

Például egyszerűen csak a telefon jelenléte is megváltoztat mindent.

"Amikor egymással beszélgetünk, és a telefon ott lapul mellettünk, akkor számos pszichológiai kísérlet és világos eredmény bizonyítja, hogy a kapcsolatunk minősége és mélysége drámaian romlik, ha a telefon a közelben van. Ez nem csupán elméleti megállapítás, hanem kísérletekkel alátámasztott tény. Ha most itt lenne egy telefon közöttünk, annak puszta jelenléte megakadályozná, hogy igazán odafigyeljünk egymásra, ahogyan azt szeretnénk. Hasonlóképpen, a telefon egyszerűen való jelenléte a munkahelyi környezetben is jelentős mértékben csökkenti a figyelmünket és a fókuszálási képességünket. Ezek a hatások bár finomak, de egyértelműen mérhetők" - magyarázta a szakértő.

Az is befolyásolhatja a túlzott képernyőhasználatot, hogy - fogalmazzunk egyszerűen - az illető mennyire intelligens vagy éppen ellenkezőleg, mennyire nem az.

A globális kognitív képességek szoros összefüggésben állnak azzal, hogy a fiatalok mennyire tartják be a kanadai ajánlásokat, amelyek szerint naponta legfeljebb két órát érdemes telefonozni, legalább egy órát mozogni és körülbelül tíz órát aludni. Velkey György elmondása szerint azok, akik nem követik ezeket az irányelveket, esetükben egyértelműen kimutatható, hogy kognitív funkcióik gyengébbek lesznek. A jelentős tanulmányok a végpontokat elemezték, és rávilágítottak a különbségekre, azonban nyilvánvaló, hogy a túlzott képernyőhasználat következményeként sokan kimaradnak a mély és fókuszált észlelésből, valamint a belső agyi munkából, amelyet a folyamatosan áramló, zavaró információk és a felületesség dominálnak. Így a képernyőfüggő fiatalok agyi funkciói olyan állapotba kerülnek, amelyben a kognitív képességekért felelős mechanizmusok gyengülnek.

Fontosnak tartom kiemelni a szociális készségek terén mutatkozó gyengeségeket, ugyanakkor a fizikai jellegű funkciók sem elhanyagolhatóak.

A képernyő előtt eltöltött idő és az elhízás közötti kapcsolat rendkívül egyértelmű.

A képernyőhasználat szoros kapcsolatban áll a gyermekkori elhízással, amely komoly kockázatokat hordoz a későbbi egészségre nézve. Az elhízás jelentősen megnöveli a szív- és érrendszeri problémák, a cukorbetegség és a magas vérnyomás kockázatát, ami végső soron a szívinfarktus és a stroke valószínűségét is fokozza. A képernyőfüggőség tehát nem csupán a gyermekkort érinti, hanem a felnőttkori életmódot is alapjaiban befolyásolja, köszönhetően a vele járó helytelen táplálkozási szokásoknak. Mindenki ismeri a képernyő előtt elfogyasztott nassolás és a mozgásszegény életmód negatív hatásait, amelyek súlyosan érintik az izom- és csontrendszert, valamint számos más szerv működését. Ezt hangsúlyozta Velkey György, a Magyarországi Református Egyház Bethesda Gyermekkórházának főigazgatója az InfoRádió Aréna című műsorában.