A parlament falai között éles eszmecsere bontakozik ki a közélet átláthatóságát érintő törvényjavaslat kapcsán. A képviselők szenvedélyesen érvelnek a transzparencia fontossága mellett, miközben mások a javaslat lehetséges hátrányaira hívják fel a figyelm

A tervezetről már hétfőn is vitáztak a parlamentben. Míg az ellenzék bírálta a javaslatot, addig Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter emlékeztette a képviselőket, hogy az előző választáson az ellenzéki pártok külföldről származó "guruló dollárokból" próbálták a hatalmat megszerezni.

Répássy Róbert, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára hétfőn a parlamenti ülésteremben kifejtette, hogy a törvényjavaslat nem csupán a magyar jogrend, hanem az uniós jogelvek tekintetében is maradéktalanul összhangban áll.

A közélet átláthatóságának biztosítására irányuló törvényjavaslat célja, hogy minden olyan szervezetet érintsen, amely külföldi forrásokból származó pénzügyi támogatással végez tevékenységet a közélet befolyásolása érdekében.

A javasolt jogszabály alapján

Ha egy külföldről finanszírozott szervezet - választói akarat befolyásolására irányuló - tevékenysége veszélyezteti Magyarország szuverenitását, akkor a Szuverenitásvédelmi Hivatal javaslatára a kormány felveszi a szervezetet az erről szóló jegyzékbe.

A fentiek következményeként az ilyen típusú szervezetek a jövőben - többek között - kizárólag a pénzmosás elleni hatóság engedélyével fogadhatnak el külföldi támogatásokat. Emellett nem kaphatnak részesedést a személyi jövedelemadó 1 százalékos felajánlásaiból, és vezetőik, alapítóik, valamint a felügyelő- vagy ellenőrző bizottság tagjai számára kötelezővé válik a vagyonnyilatkozat megtétele.

Ha felmerül, hogy egy szervezet külföldi támogatást fogadott el, a pénzmosás elleni hatóság akár a támogatás huszonötszörösét is kiszabhatja bírságként, amelyet 15 napon belül rendezni kell. A kiszabott bírságokból származó bevételek a Nemzeti Együttműködési Alapba juthatnak.

"A világ számos országában léteznek hasonló törvények, de a magyar jogrendszer elsősorban az amerikai modellre épít, miközben figyelembe veszi a nemzeti sajátosságokat" – osztotta meg véleményét Lánczi Tamás a Patrióta című műsorban.

A Szuverenitásvédelmi Hivatal vezetője hangsúlyozta, hogy az ellenzéki médiában megjelenő állításokkal ellentétben "senki nem áll a sajtószabadság ellen". A magyar jogszabály csupán annyit követel meg, hogy a politikai nyomásgyakorlással foglalkozó, külföldi támogatást élvező szervezeteket regisztrálni kell egy hivatalos jegyzékbe.

- fűzte hozzá.

Lánczi Tamás példaként említette az ukrán kémbotrányt, amely szerinte egy külföldi titkosszolgálat által elindított dezinformációs művelet volt. "Az ukrán szolgálatok által kiszivárogtatott vagy közzétett hírt gyakorlatilag reflektálatlanul, forráskritika nélkül veszi át minden egyes szereplő, és kezdik el teljes erővel tolni a magyar és a nemzetközi nyilvánosságban. Ez az, ami tulajdonképpen leleplezi ezt az egész dezinformációs műveletet" - fűzte hozzá.

Ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász, a Századvég tudományos igazgatója hangsúlyozza, hogy a magyar jogrend nemcsak a hazai, hanem az európai uniós jogelvekkel is teljes mértékben összhangban áll.

Hangsúlyozta, hogy az átláthatósági törvényjavaslat fő célja, hogy világossá váljon, kik és milyen forrásokból támogatják azokat a szereplőket, akik jelentős hatást gyakorolhatnak a közvélemény alakulására. Ez lehet a sajtó, civil szervezetek, valamint egyéb formális vagy informális struktúrák révén.

Az alkotmányjogász szerint a szabályozás alapja az a demokratikus elv, hogy a közéletben megjelenő vélemények mögött álló anyagi és szervezeti háttér a nyilvánosság számára is látható legyen. Egy átlátható működés nem csorbítja a véleménynyilvánítás szabadságát, épp ellenkezőleg: megerősíti annak hitelességét, mivel a közönség világos képet kaphat arról, kik támogatják az adott szervezet tevékenységét.

Orbán Viktor miniszterelnök már februári évértékelőjében kiemelte, hogy külföldi befolyásolást érintő új törvényt hoznak létre. "Zárjuk el a Soros-hálózat pénzcsapjait, az állami szervek tegyenek eleget szuverenitásvédelmi kötelezettségüknek, az eddigi elkövetőkkel pedig tartassuk be a törvényeket. Engedjük be a nyugatról érkező friss levegőt (...) Eddig volt a keleti nyitás. Most jön a nyugati. Ha már annyira hiányolták" - hangsúlyozta a kormányfő.

Kocsis Máté, a Fidesz frakcióvezetője a múlt héten hangsúlyozta, hogy a Fidesz-frakció teljes mértékben mögött áll a közélet átláthatóságát célzó törvényjavaslatnak, melyet Halász János fideszes országgyűlési képviselő terjesztett a parlament elé.

"Azok számára, akiknek nincs rejtegetnivalójuk, és akik a közélet formálására nem külföldi forrásokból, hanem hazai érdekek mentén törekednek, nincs ok aggodalomra."

- fogalmazta meg.

A politikus hangsúlyozta, hogy a 2022-es év tanulságai alapján világossá vált: külföldi hatalmak, beleértve az Egyesült Államokat is, adófizetői forrásokat használnak arra, hogy más országok szuverenitását veszélyeztető tevékenységeket folytassanak. Kiemelte, hogy belpolitikai befolyásolás céljából különböző szervezeteket hoznak létre, és nemkívánatos kormányok eltávolítására a médiát is támogatják, például több baloldali magyar sajtóorgánumot is. Véleménye szerint az USAID körüli botrány új lehetőségeket teremtett az amerikai kormány számára, hogy végre számot vessen ezzel a gyakorlatával, és elkerülje a más országok demokratikus folyamataiba való beavatkozást.

"Álcivil szervezeteket" és aktivistákat is pénzelnek, és nem ritkán politikusokat is finanszíroznak azzal a céllal, hogy a saját hatalmi érdekeiket érvényesítsék. Szerinte ezt látták 2022-ben, amikor több millió dollárral támogatták a baloldali összefogás kampányát.

Kifejtette, hogy a javaslat alapján a Szuverenitásvédelmi Hivatal fogja benyújtani az Igazságügyi Minisztériumnak azt a javaslatot, amely meghatározza, hogy mely szervezetek kerüljenek fel a vonatkozó jegyzékre. Ezt követően a kormány hoz döntést az ügyben. Emellett jogorvoslati lehetőség is rendelkezésre áll, így az eljárás teljes mértékben összhangban áll a magyar alkotmányos és jogállami keretekkel.

"Ha olvasok egy hírt, vagy jön hozzám egy aktivista, meg kell tudni azt, hogy honnan fizetik. Meg kell tudni, hogy ki az, akit például Ukrajnából fizetnek" - fejtette ki Lázár János építési és közlekedési miniszter.

Kiemelte, hogy ez a jogszabály nem a jogok megsértéséről szól, hanem az állampolgári jogok védelméről és a transzparencia iránti elvárásról. Csak azok félnek az átláthatóságtól, akiknek van mit rejtegetniük.

A közéleti átláthatóságról szóló törvényjavaslat már az elmúlt héten vitát váltott ki. A Momentum múlt pénteken a Szuverenitásvédelmi Hivatal I. kerületi székháza elé szervezett demonstrációt Szabad hazát, szabad sajtót, szabad választást címmel. A tüntetés botrányba fulladt, ugyanis a tiltakozók festékkel öntötték le kerítést, és akadályozták a bejutást a hivatalba. A rendőrök igazoltatták a jelen lévőket, a Budapesti Rendőr-főkapitányság rongálás bűncselekmény gyanúja miatt indított eljárást.

Vasárnap a Kossuth Lajos téren számos civil szervezet, elismert közéleti személyiség és politikai aktivista gyűlt össze, hogy kifejezze ellenállását a javasolt törvény ellen. Az esemény során többek között Pankotai Lili, Mérő Vera, Osváth Zsolt, Hodász András és Lengyel Tamás is megosztotta véleményét a közönséggel. Ezen felül Hadházy Ákos független országgyűlési képviselő kedd délutánra tüntetést hirdetett meg a Fővám térre, hogy tovább fokozza a figyelmet a kérdéses törvénytervezetre.

Szentkirályi Alexandra, a Fidesz-KDNP fővárosi frakcióvezetője arról írt közösségi oldalán, hogy az egész külföldről pénzelt balliberális világ máris jajveszékel.

- fogalmazott Szentkirályi Alexandra.

A közélet átláthatóságáról szóló törvényjavaslatról a Századvég Alapítvány is felmérést végzett. A megkérdezettek 62 százaléka kedvezőtlen véleményen volt a külföldről fizetett politikai szervezetekről és aktivistákról, míg 24 százalékuk pozitívan vélekedett róluk.

A Századvég legfrissebb felmérése rávilágít, hogy a magyar lakosság 57 százaléka kedvezőtlenül vélekedik a külföldről finanszírozott magyar médiáról és újságírókról. Ezzel ellentétben mindössze 30 százalékuk nyújtott be pozitív megítélést e témában. Az eredmények tükrözik a magyar emberek világos álláspontját: számukra a politikai és médiás szféra védelme érdekében elengedhetetlen a külföldi beavatkozás elutasítása.