Fedezd fel a wellness világát Sissi kedvenc rezidenciáján – bemutatjuk, hogyan költik el a 40 milliárd forintot!

A projekt fő célja a kastély állapotának jelentős javítása, amely magában foglalja a korábban elhanyagolt, 6000 négyzetméternyi terület revitalizálását, továbbá a 26 hektáros park esztétikai és funkcionális rendezését.

Orbán Viktor miniszterelnök, Lázár János építési miniszter és Csányi Sándor, az OTP Bank kuratóriumi elnöke múlt hét elején jelentették be a giga felújítást, amely során a kastély 17 ezer négyzetméteres területéből mintegy 6 ezer négyzetméter eddig elhanyagolt részt is rendbe hoznak, emellett a korábban felújított szárnyak állagát is restaurálják és a rendezik a 26 hektáros parkot is.

A költségeket a magyar állam és az OTP Bank közösen fedezik. Arra vonatkozóan, hogy miért is lehet ez a bank számára előnyös üzlet, nincsenek konkrét információink. Az OTP kommunikációs osztálya a Blikk megkeresésére hangsúlyozta, hogy a 20 milliárd forintos támogatás nem a kastély megvásárlását jelenti, hanem egy kiemelt társadalmi és kulturális projektként kezelik, amelynek helyreállítása magántőke bevonása nélkül nem lenne megvalósítható.

A támogatás célja, hogy a műemléki és turisztikai fejlesztésekkel együtt a kastély teljes körű megújulásához hozzájáruljanak, ezzel biztosítva a látogatók számára a hozzáférést, valamint a történelmi értékek megőrzését a jövő generációk számára. Az OTP válasza arra a kérdésre, miért választották éppen a kastélyt a kórházak felújítása helyett, csupán annyit árult el, hogy ez a társadalmi felelősségvállalás keretében, a kulturális örökség védelme érdekében történik. A Gödöllői Királyi Kastély kiválasztása mögött az áll, hogy 2021-ben a kormány az egyetem alapítványi modelljének keretein belül adta át a kastély kezelését, és Csányi Sándor, az OTP elnöke, mint a kuratórium elnöke, aktívan részt vesz a kastély fejlesztésének és üzemeltetésének irányításában.

A 40 milliárd forintos kastélyfelújítás bejelentése mindenkit meglepett. Még Gémesi György polgármester sem volt előre értesítve erről. A város vezetője a Blikknek nyilatkozva elmondta, hogy csupán informális úton hallott a projektről, hivatalos megkeresés viszont nem érkezett sem a kormánytól, sem az OTP-től.

- Nincs ebben semmi meglepő, hiszen a kastély nem az önkormányzat birtokában áll. Örömmel tölt el a felújítás híre, hiszen minden gödöllői fejlesztést szívből támogatunk - nyilatkozta a Blikknek a város vezetője.

- Lassan 30 éve már, hogy a kastély 40 százalékát felújították, de lassan azok a részek is megérettek már az újabb renoválásra, hiszen minden kopik. Az évi 350 ezer látogatóval számolva a 90-es évek óta eltelt időben 6-7 millió ember járt itt. És bár rengeteg a rendezvény is, ebből és a jegyárbevételből együttesen nem lehet kigazdálkodni a működtetési költségeket sem, abba a tulajdonosnak bele kell tennie évente 5-600 millió forintot. Így a felújítást más forrásból kell megoldani - magyarázta a városvezető.

A Blikk kérdésére, hogy a jelenlegi helyzetben szerinte nem lett volna vajon jobb helyen ennyi pénz például egy kórház felújításánál, a polgármester azt mondta: előbb-utóbb mindenképp fel kellene újítani a kastélyt, hiszen ha nem nyúlnak hozzá, összedőlnek a leromlott állapotú épületszárnyak. Gémesi nem sokallja a 40 milliárd forintot, jól ismeri a kastélyt és a vele járó problémákat, szerinte nagyságrendileg tényleg ennyibe kerülhet a rekonstrukció a bérek és az építőanyagok árának emelkedését is figyelembe véve. Korábban egyébként a kastélyra mintegy 6 milliárd forintot költött az állam, ez az inflációval is számolva ma 25 milliárd forintnak felel meg.

Bátonyi Péter, a kastélyokat jól ismerő műemlékvédelmi szakértő, megdöbbentően magasnak tartja a 40 milliárd forintos árat. Érdekes, hogy őt éppen azután bocsátották el minisztériumi pozíciójából, hogy nyíltan kritizálta a műemlékvédelemben tapasztalható anomáliákat. Véleménye szerint más kastélyok esetében a támogatás összege csupán 2-3 milliárd forint körül alakult, és sok esetben ezek a létesítmények rosszabb állapotban voltak, mint a gödöllői.

A teljes kastélyprogram költségei 60-80 milliárd forint körül mozogtak, így a 40 milliárdos összeg nekem kicsit túlzónak tűnik; talán a felének vagy a harmadának elegendőnek kellene lennie. Természetesen, ha műemléképületekről van szó, akkor gyakorlatilag bármennyi pénzt el lehet költeni - emelte ki a szakértő. Bátonyi hozzátette, hogy nem tud másra gondolni, mint arra, hogy az uniós támogatások felfüggesztése miatt számos állami közel álló vállalat munka nélkül maradt, és most nekik kellene munkát biztosítani a kastély felújításával.

Feltérképeztük, hogy milyen célokra szánják ezt a 40 milliárd forintot. A Gödöllői Királyi Kastély bejárat felőli homlokzata ragyogó állapotban van, sehol egy folt, szinte biztos, hogy Sissi is elégedetten nézné. Bent pedig, mintha a friss festék illata még mindig a levegőben lenne, hétköznap délelőtt is turistacsoportok ámuldoznak a lenyűgöző fényűzés és a gazdag kiállítások láttán.

Az egyik szárnyban bepillantást nyerhetünk a kastély szocializmus alatti múltjába, amikor az épület idősotthonként és laktanyaként funkcionált. Itt találkozhatunk a múlt emlékeivel: egy Sokol rádió, alumínium evőeszközök és hímzett terítők idézik fel az egykori lakók életét. Ezek a hétköznapi tárgyak a nyugdíjasok, valamint a magyar és szovjet katonák nyomait őrzik. A falakon látható korabeli fényképek idős nénik és bácsik arcát mutatják, akik a hajdani hercegek és királyok otthonában élték le utolsó éveiket.

Ozory Aladár volt az igazgató, egy jogász végzettségű, ám a műemlékek iránti szenvedélyével kiemelkedő figura. Szívügyének tekintette a kastély, mint szociális otthon működő épület, tárgyi emlékeinek megőrzését. Szabadidejében mindig a kastély múltját kutatta, és például tudomása volt arról, hogy egykoron egy medence is állt a területen – ennek romjait éppen most tárják fel az úgynevezett narancsházban. Ez a különleges hely azért kapta a narancsház nevet, mert a XVIII. században a kastély tulajdonosai itt termesztettek narancsot és citromot, a déli tájolású, üvegfalú szárnyban. A Narancsház a kastély legkülső szárnyában helyezkedett el, amelyet az 1830-as években építettek. Eredetileg a Fürdő- és Virágház földszintjén alakították ki, majd a későbbi átépítések során a Virágház és Fürdő néven vált ismertté.

A név onnan ered, hogy a kastély déli fekvésű, üvegfalú szárnyában a XVIII. században valóban narancsot és citromot neveltek a birtok gazdái.

Kaján Marianna muzeológus a Blikk számára felfedte a közönség elől hosszú időre elzárt, romos állapotú épület titkait. Ez a szárny évszázadok során többször is átalakult, nyomot hagyva rajta a történelem. Az emeleten egykor a kastélyt építtető Grassalkovich II. Antal herceg muzsikusainak szobái és egy próbaterem kaptak helyet, amely az akkori zenei élet pezsgését tükrözte.

A fürdő közelében egy reggeliző-helyiség kapott helyet, amely lehetőséget biztosított a vendégeknek, hogy átjárjanak a Virágházba. A királyi időszakban a Fürdő és a Virágház sorsa megváltozott: megszüntették őket, és új funkciót kaptak, hiszen udvari patikát és vendéglakosztályt alakítottak ki a helyükön. Két évszázaddal később a terület újra átalakult, ekkor a szociális otthon igazgatói lakása létesült itt, míg kicsit távolabb, a Narancsházban a főzőkonyhát és a mosodát helyezték el.

A dísztelen fehér csempe hű tanúja annak, hogy évtizedeken át itt készült a szociális otthon lakóinak napi menüje. Az épületszárny emeletén pedig a régi katonai szolgálati lakások fürdőszobáinak nyomai sejthetők a megmaradt csempeburkolatok alapján. A tervezett felújítás keretében a hajdani fürdőt is újjáépítik; a feltárások már most is felfedik annak emlékét. Azonban a wellness élményekre vágyóknak csalódniuk kell, hiszen a kastély továbbra is múzeumként folytatja életét.

A kastély kápolnaszárnyát is úgy állítják helyre, ahogy az eredetileg volt. A komplexum túlsó felén különálló gazdasági épületek sem maradnak ki a felújításból. Az egykori sörház teteje szinte beszakad, ide bemenni nem is lehet, mert veszélyes. A látszattal ellentétben azonban nem buldózer kell ide, hanem építészek és restaurátorok csapata és persze nagyon sok pénz, 40 milliárd forint, hogy olyan legyen ismét, mint évszázadokkal ezelőtt.

Akárcsak a hintók elhelyezésére kialakított kocsiszín, ez a hely valójában a korabeli "teremgarázsnak" felelt meg. Az istállók és a lovarda pedig a királyi időszakban a lovas élet és az udvari ceremóniák szívében helyezkedtek el, ahol a pompás lovak és a díszes fogatok találkoztak a fényűző eseményekkel.

Külön épülete volt a főudvarmesternek, amikor már Ferenc József és Erzsébet királyné rezidenciája lett az egész kastély. A főudvarmesterek voltak a királyok személyi titkárai, ők szervezték az uralkodó hivatalos elfoglaltságait. A gödöllői kastély főudvarmesteri házában nemcsak az ő lakosztálya fért el, hanem a királlyal tartó hivatalnokok helyiségei is.

Erzsébet királyné, közismert nevén Sissi, 1867 és 1898 között, a magyar koronázás után rendszeres vendége volt kedvenc kastélyának. Itt, a festői környezetben, évenként több hónapot töltött, különösen a tavasz és a nyár varázslatos időszakaiban. A kastély nem csupán egy egyszerű rezidencia volt számára; itt találta meg a menedéket a bécsi udvar zűrzavara és feszültségei elől, ahol a természet szépsége és a csend újra feltöltötte lelkét.

Gyakorta barangolt a kastély zöldellő parkjában, felfedezve a fák árnyékát, és örömmel merült el a kertészkedésben – ez volt az egyik kedvenc módja a pihenésnek.

A kastély ma is az ő életének és személyes világának emlékét őrzi, látogatói pedig közelebb kerülhetnek a királyné mindennapjaihoz és pihenésének helyszínéhez.