A macskák fertőző hashártyagyulladása: a végzetes FIP kórság A macskák világában egy rejtélyes és súlyos betegség, a fertőző hashártyagyulladás (FIP) fenyegeti kedvenceink egészségét. Ez a betegség, amely a macskák koronavírusának mutációjából ered, rend

A macskafélék fertőző hashártyagyulladása (FIP) egy súlyos vírusos betegség, amelyet a macska-koronavírus egyes specifikus törzsei idéznek elő. Ez a kórság különösen titokzatos és nehezen diagnosztizálható, hiszen a vírus a macskák immunrendszerének válaszreakciójával kölcsönhatásban fejlődik.

Egészen a közelmúltig a betegség szinte mindig halálosnak számított. Szerencsére az utóbbi évek kezelései jelentősen javították a beteg macskák kilátásait. A következőkből megtudhatod, hogy mi is pontosan a FIP, és milyen kezelési és megelőzési lehetőségek állnak rendelkezésre.

A macskák fertőző hashártyagyulladása (Feline Infectious Peritonitis; FIP) egy macska-koronavírussal összefüggő vírusfertőzés, amelyet számos különböző koronavírus-törzs okozhat. Ezek a törzsek abban különböznek, hogy mennyire képesek betegséget előidézni. Korábban megpróbálták őket két csoportra osztani: a FIP-et okozó vírusokra, amelyek a betegséget kiváltják, valamint az enterális, vagyis bélrendszeri koronavírus-törzsekre, amelyek alapvetően ártalmatlanok, és főként a bélrendszerben fordulnak elő. Ma már azonban ismert, hogy ezek az enterális törzsek is képesek mutálódni, vagyis veszélyesebb formává alakulni, és így FIP-et okozni.

A FIP diagnosztizálása kihívásokkal teli feladat, mivel jelenleg nincs olyan laboratóriumi teszt, amely képes lenne megbízhatóan megkülönböztetni a bélrendszeri koronavírust a betegségért felelős mutált törzsektől. Ráadásul, még ha egy macska meg is fertőződik a FIP-et kiváltó vírussal, sok esetben a betegség nem fejlődik ki nála. Az okok, amelyek miatt egy macska megbetegszik, míg egy másik teljesen tünetmentes marad, egyelőre nem világosak, így a faktorok, amelyek befolyásolják az egyéni érzékenységet, még mindig homályban maradnak.

A macskák körében a koronavírus-fertőzés elterjedtsége figyelemre méltó: az egyedül élő macskák felének, míg a több macskát tartó háztartások 80-90%-ának életében legalább egyszer megjelenik egy vagy több macskakoronavírus-törzs. A legtöbb enterális koronavírussal fertőzött macska, körülbelül 90% vagy annál is több, egészséges marad, és nem mutatja a fertőzés jeleit. A macskafélék fertőző hashártyagyulladásának előfordulása viszonylag alacsony: a fertőzött macskák csupán 5-10%-ánál alakul ki ez a betegség, és az állatorvosi rendelőbe került macskák kevesebb mint 1%-ánál észlelhető.

A FIP-nek két formája ismert, amelyek különböző tüneteket okoznak. A macskák esetében a FIP lehet "nedves" vagy "száraz"; mindkét típus korai tünetei közé tartozik a fogyás, a hasmenés, az é tvágycsökkenés, aláz és a levertség.

A nedves FIP, vagyis a nedves formájú fertőző peritonitis, a test belsejében, különösen a mellkasban és a hasüregben felhalmozódott folyadékkal kapcsolatos. Ez a jelenség légzési problémákat idézhet elő, és duzzanatot okozhat a környező szövetekben. További jellemzői közé tartozik:

Száraz FIP: ez a típus a különböző szervekben, például az agyban és a szemekben kialakuló jelentős gyulladásra utal. A száraz FIP-ben szenvedő macskák nagyon változatos tüneteket mutathatnak, ám gyakran megfigyelhetők a következők:

A legtöbb macska szájkontaktus útján érintkezik macska-koronavírussal fertőzött ürülékkel. A becslések szerint ezeknek a macskáknak körülbelül egyharmada üríti a vírust bélsárral. A legtöbbjük csak néhány hónapon keresztül, de egy kis részük élete végéig folyamatosan fertőz. Bár a vírus eléggé érzékeny, és a normál környezetben 24-36 óránál tovább nem marad életképes, úgy vélik, hogy a hideg hőmérséklet akár hónapokra is megőrizheti a vírust.

Ahogy korábban említettük, a legtöbb macska általában ártalmatlan koronavírus-törzsekkel találkozik. Sajnos azonban ezek a kezdetben ártalmatlan fertőzések idővel mutálódhatnak, és bizonyos macskák esetében FIP-et (Feline Infectious Peritonitis) okozhatnak. Érdekes módon, még azok a macskák is, akik látszólag egészségesek, és a veszélyesebb törzsekkel fertőződtek, lehetnek vírus hordozók, anélkül hogy bármilyen tünetet mutatnának. A vírus a macska szervezetében hónapokig, sőt évekig is lappanghat, mielőtt a betegség véglegesen megjelenne.

A macskák FIP (fertőző hashártyagyulladás) kezelési lehetőségei sajnos meglehetősen korlátozottak. Egészen nemrég még nem állt rendelkezésre hatékony terápia a macskafélék számára. Az utóbbi években azonban az ígéretes GS-441524 nevű gyógyszer került kifejlesztésre, de sajnos ez a kezelés jelenleg nem elérhető Magyarországon. Ahogy a kisállatdoki.hu is említi, a palliatív és tüneti kezelések, mint például a gyulladáscsökkentés, az antibiotikumos terápia a másodlagos fertőzések ellen, valamint az étvágynövelés, csupán arra szolgálnak, hogy a macska általános állapotát javítsák és időt nyerjenek. A fertőző hashártyagyulladásban szenvedő macskák többsége, ha nem kap kezelést, sajnos általában 10 napon belül elpusztul a betegség következményeként.

A FIP megelőzése szempontjából kulcsfontosságú, hogy a környezetet stresszmentessé tegyük, hiszen ez hozzájárulhat az egészséges immunrendszer fenntartásához, és ezzel párhuzamosan mérsékelheti a betegség kialakulásának esélyeit. Elengedhetetlen, hogy minden macska számára elegendő alomtálca álljon rendelkezésre – a macskák számánál legalább eggyel több – és ezeket folyamatosan, alaposan tisztítsuk, hogy elkerüljük a szennyeződést. A vírus terjedésének megfékezésében a rendszeres fertőtlenítésnek is jelentős szerepe van, különösen olyan helyeken, mint a menhelyek, ahol sok macska tartózkodik. A több macskát tartó háztartásokban a gyakori takarítás – ideértve az ágyakat, az étkező- és itatótálakat, az alomtálcákat és más közösen használt eszközöket – szintén segíthet a FIP elterjedésének csökkentésében.