A gyümölcsfák metszése már nem a régi hagyományos módon történik: megérkezett az innovatív technológia - Agrárszektor

Szerezze meg jegyét most még Early Bird áron a december 3-4. között megrendezésre kerülő siófoki Agrárszektor 2025 konferenciára, ahol kistermelők és fiatal gazdák most 64.900 Ft + áfa összegért vehetnek részt az év egyik legnagyobb és legrangosabb agráreseményén!

A növényi kórokozók és állati kártevők generációváltásának növekedése mellett az áttelelés körülményei is kedvezőbbé váltak. Sicz György gazdálkodó megjegyezte, hogy míg korábban az almamoly egy évben maximum három nemzedéket hozott létre, ma már rendszeresen károsít, és előfordulhat, hogy a negyedik nemzedék is megjelenik. Az állati kártevők helyzetét tovább súlyosbítja az énekesmadarak populációjának csökkenése, amely a pete-lárva-báb és imágó állapotok gyérítésében játszik szerepet, valamint a madárvédelem hiányosságai. Ez különösen aggasztó a kiskertek esetében, ahol a tenyészidőszak alatt a kémiai növényvédelem lehetőségei erősen korlátozottak vagy teljesen hiányoznak. Ezen felül az agrometeorológiai állomások megszüntetése is megnehezíti a kártevők és kórokozók előrejelzését.

A másik meteorológiai kedvezőtlen hatás növényélettani. Ez a gyümölcsfák esetében azt jelenti, hogy felborul a biológiailag szükséges téli nyugalmi állapot rendje, ami ráadásul faj-, és fajtafüggő is. Február végén ezért Sicz György rügyvizsgálatot tartott a kertjében. Akkor az őszibarackban még pregnánsan nem volt megítélhető a fagykár, de a külterületigyümölcsös korai Springtime fajtájában, ahol erősen duzzadtak már a rügyek, 45 százalékos rügykár mutatkozott, a kései Cresthaven ekkor még téli álmát aludta. A külterületi kései Mandulakajszi rügyei is nyugalmi állapotban voltak, de a boncolási eredmény 55 százalékos fagykárt mutatott. És most jön a meglepetés: a belterületen ugyanez a fajta, amely tavaszi fagytűrő képességéről híres, 69 százalékos fagykárt szenvedett, ez viszont már a rügypattanás fenológiai stádiumában volt.

A virágzás időszakában tapasztalt fagyok hatásait új megvilágításba helyeztük, szakmai szempontból indokoltan. Ezen fagyok következményei a téli nyugalmi állapot eltérő lefolyásából erednek. A fagyok nem csupán a növények külső megjelenését befolyásolják, hanem a virág szállítószövet rendszere is szenvedhet tőlük. Ez a negatív hatás a virágzás időszakában, az ivarszervek tápellátásának szempontjából válik igazán nyilvánvalóvá, ami a kötődési folyamatok gyengüléséhez vezethet. Ennek következtében a terméskilátások is romolhatnak, ami aggasztó lehet a gazdák számára.

- állítja a szakértő.

A gazda szabad szemmel nem képes belelátni a rügyek rejtelmeibe, csupán bizakodva figyeli a fák jórügy-berakódását. Azonban később, a valóság tükrében, rá kell döbbennie a tényleges állapotra. Ezért a tavaszi metszéskor elengedhetetlen, hogy figyelembe vegye a rügyekben keletkezett esetleges károkat, és szükségszerűen át kell gondolnia a megszokott metszési gyakorlatát. Az időjárás kiszámíthatatlan változásait nem lehet visszafordítani, így alkalmazkodnia kell hozzájuk. Ez a metszések számának növekedésével is jár, mivel kezdetben célszerűbb nagyobb rügyterhelést hagyni, hiszen a hirtelen jött, késői fagyok csökkenthetik a virágok számát. Ha azonban a dolgok kedvezően alakulnak, akkor a bekötés után egy újabb metszést kell végezni a termés ritkítása érdekében, hogy a fákon ne sok apró, hanem kevesebb, de annál ízletesebb gyümölcs fejlődjön - vázolta a lehetséges, ám több munkával járó megoldásokat Sicz György.

Fagytűrő növényeinknél is károkat okozhat a rossz időben érkező lehűlés. Ennek oka, hogy a fagytűrés a növények esetén nem jelenti azt, hogy minden életszakaszukban egyformán bírják a hideget. A fák, cserjék vesszőknek be kell "érniük", és annyira megfásodniuk, hogy fagyállókká váljanak. Ám a tél vége, tavasz eleje is hozhat kellemetlen meglepetést, amikor a nappali felmelegedés hatására megindul a növényben a nedvkeringés, esetleg a rügyek is kipattannak, ám éjszaka érkezik a fagy. A fagyok elleni védekezés elsősorban akkor válik szükségessé, amikor a növény faggyal szembeni érzékenysége megnő: rügy növekedéskor, vagy rügypattanáskor. Ezért ilyenkor szükség lehet e kedvezőtlen hatások csökkentésére, esetleg kiküszöbölésére - akár a nyugalmi időszak hosszának mesterségesen történő megváltoztatására. A gyümölcsfák rügyfakadásának késleltetésével a tavaszi fagy károsító hatását mérsékelhetjük, erre szintetikus auxin tartalmú szereket is használtak. Már megelőző fagyvédelemnek számít az is, hogy augusztustól nem adunk nitrogén túlsúlyos

Kora tavasszal jelentős károkat okozhatnak az erős lehűlések. Időjárástól függően február végén, vagy márciusban a legtöbb gyümölcsfa mélynyugalma megszűnik, s ha a tavaszi felmelegedés megkezdődik akkor a rügypattanás, a lombfakadás megindul. Ez azért veszélyes, mert az aktív anyagcserét folytató szervek fagyérzékenyek, s ezáltal a későbbiekben fellépő tavaszi fagyok igen jelentős károkat okozhatnak. A növényben a vízszállításért felelős edénynyalábok a legérzékenyebbek a késői fagyok károsító hatására. Ha ezekben megindul a nedvkeringés, és átfagy a fatörzs, a víz jéggé fagyása közben tágul, ezzel roncsolja a növényt.

Többféle módszer is létezik e kedvezőtlen hatás megakadályozására vagy legalább mérséklésére. Ez lehet a füstölés, fagyvédelmi permetezés. Utóbbi inkább a rügyeket védi, mert a vesszőre fagyó vízpermet véd a még hidegebb külső levegőtől. Ennél komolyabb fagyok idején szokás a gyümölcsösökben éjjel égetni, kis tábortüzeket gyújtani, mert ezek is képesek pár fokkal emelni a hőmérsékletet.

A szőlő, az őszibarack és az alma esetében évszázados hagyományként él a márciusi naftil-ecetsavas permetezés, amely lehetővé tette a lombfakadás késleltetését akár két-három héttel is. Ez a technika segített abban, hogy a növények lombja akkor bontogassa leveleit, amikor már kisebb volt a fagyos időszakok esélye. Kiskertekben elterjedt módszer volt a gyümölcsfák törzsének öntözése a korai tavaszi fagyok elleni védekezés érdekében, így a fák fagyérzékeny fenológiai fázisait el lehetett tolni a tavaszi fagyok utánra. Amennyiben a nappali órákban a törzseket többször öntözték, a víz párolgása hőelvonást idézett elő, csökkentve ezzel a fatörzsek hőmérsékletét, ami megakadályozta a rügyek korai kihajlását. Ennek köszönhetően a nedvkeringés is késlekedett. Alma- és őszibarackfák esetében így akár 1-2 hét virágzáskésleltetést is elérhettek a kertészek. A virágzás késlekedése pedig az érési időpontok eltolódását is magával hozta, de ez kedvező, hiszen így az érés időszaka fokozatosan szabályozható. A fák törzsének kartonpapírral való betekerése, mint hőszigetelő megoldás, vagy a mésszel való lefestés is elterjedt védekezési módok, amelyek napjainkban is népszerűek a fagyérzékeny növények védelmében.